Jelenleg kétségtelennek tűnik, hogy a CDU és Friedrich Merz megnyeri a választásokat, ugyanakkor hálátlan feladat vár rá: a gazdaság megmentése.
️A MAGYAR-NÉMET BAROMÉTER 2024 EREDMÉNYEINEK BEMUTATÁSA️
A Nézőpont Intézet nyolcadik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy a magyar-német kapcsolatokat egyfajta elidegenedés jellemzi a megelőző évekhez képest, ugyanakkor a negatív helyzetképből nem következik negatív jövőkép. A legvitásabb nemzetközi kérdésekben látható véleménykülönbségek nem váltak a másik nemzet tagjaival szembeni stigmává, s a kapcsolatok mélyítését továbbra is a többség támogatja mindkét nemzet körében.
A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány (Konrad-Adenauer-Stiftung Ungarn) november 21-én tartott közös rendezvényén mutatták be az idei magyar-német barométer eredményeit.
A magyar-német barométer tanulmánynak a legfontosabb megállapításai az alábbiak:
1. Növekvő érdeklődés jellemzi a két nemzet tagjait az európai és a nemzetközi politika iránt. Egy év alatt a magyarok körében 54 százalékról 65 százalékra, a németek körében 69 százalékról 74 százalékra nőtt azok aránya, akik nagyobb figyelmet tanúsítanak a nemzetközi események felé.
2. Olyan nemzetközi politikai témák megítélése húz törésvonalat a két ország közé, mint a migráció, az orosz-ukrán háború vagy az Európai Unió jövője. Egyaránt minden második magyar és német helyteleníti a másik ország kormányának háborúval kapcsolatos politikáját, s ugyanilyen arányban tartja helytelennek a másik ország európai jövőképét is.
3. A fontos témákat érintő véleménykülönbségek időszakos elidegenedéshez vezettek a két nemzet egymásról való vélekedésében. Ez elsősorban a másik nemzetről alkotott vélemény, a két ország kapcsolatainak értékelése, valamint a másik ország megítélésének alakulásában hagyott nyomot.
4. A magyarok esetében a két nemzet kapcsolatainak megítélésében 2023-ban látható jelentős romlás 2024-ben a németek esetében is megtörtént. A magyarok 39 százaléka, a németek 26 százaléka tartja jónak a két ország kapcsolatát.
5. A véleménykülönbségeket felerősíti Magyarország aránytalanul negatív németországi médiaképe. A 2023-as német és magyar médiamegjelenéseket vizsgálva kijelenthető, hogy a német sajtó közel hatszor kritikusabb a magyar kormánnyal és kormányintézkedésekkel kapcsolatban, mint a magyar média a német kormány esetében.
6. A politikai véleménykülönbségek azonban nem váltak a másik nemzet tagjaival szembeni stigmává. A másik nemzetéhez tartozó emberek elvi elfogadása különböző társadalmi szerepekben továbbra is kölcsönösen magas. Ötből legalább négy magyar és német fogadná el a másikat országa lakosának, szomszédjának, beosztottjának vagy barátjának.
7. A negatív helyzetképből továbbra sem következik negatív jövőkép. A két nemzet tagjainak többsége továbbra is hasznosnak tartaná a kapcsolatok mélyítését, a magyaroknak változatlanul a háromnegyede (75 százalék), míg a németeknek több mint fele (53 százalék).
8. A jelen politikai vitái harmincöt év után sem feledtették Magyarország szerepét a berlini fal leomlásában, melynek ma is tudatában van a németek 54 százaléka.
Az eseményről szóló beszámoló és a teljes elemzés az alábbi linken olvasható magyar és német nyelven.