Földi halandóként persze nem férhetek hozzá olyan szupertitkos infókhoz, minthogy mi volt a menü Davosban, de gyanítom, hogy nem párolt kaktusz algamártással. Pedig az hiteles lett volna.

A világgazdasági fórumon a Siemens Corporation vezetője egymilliárd embert szólított fel arra, hogy hagyjon fel a húsevéssel az éghajlatváltozás megállítása érdekében. Most tekintsünk el attól, hogy az úriember megfeledkezett arról, hogy a világ nem egy cég, és lakói nem az ő munkavállalói – inkább koncentráljunk a nagy(ot) mondására.

Az „ésszerű fogyasztás” dogmája a davosi elitre nem vonatkozik (miként fel van mentve a zöld megfontolások alól a magánrepülőgépek használata során is). Az éghajlati apokalipszissel való állandósult riogatásuk, illetve az arra való kizárólagos megoldásaik (és ez a lényeg!) sokat hoz nekik a konyhára. Kedvenc példám az idei előadók közül Albert Arnold „Al” Gore Jr. amerikai politikus, üzletember, Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista, aki miután 2000-ben elvesztette az amerikai elnökválasztást, létrehozta a világ első "zöld" befektetési alapját, 330 millió dollár alaptőkével. Az alap vagyona jelenleg meghaladja a 36 milliárdot. Guszta kis összeg, remélem, „Al” irodájában kellemes a klíma.

Davost idén olyan, a világpolitikában befolyásosnak titulált személyek is „fémjelezték”, mint az ukrán elnök felesége, a fehérorosz ellenzék vezetője, és a féktelen bulijairól elhíresült finn miniszterelnök asszony, aki csuklás nélkül végtelen időkre elkötelezte egész Európát(!) Oroszország ellen (nem tudom, Európában kivel beszélte meg).

Az oroszokat persze „értelemszerűen” kitiltották (2021-ben még Putyin is bekapcsolódott online, de hol van az már...). Miként az orosz politológus, Dmitry Evstafyev írja: „megpróbálnak új világrendet építeni Oroszország roncsaira, Oroszország rovására és Oroszország ellen”.

Nem vett részt az eseményen egyetlen kínai üzletember sem, és visszamondta a szereplést az egyik BRICS ország, Dél-Afrika elnöke is.

Mindezek fényében elgondolkodtató a fórum címe: „Együttműködés egy megosztott világban”. De kérem, a világot mégis, ki osztotta meg? Hát maga a davosi elit „java”, nem? Ez kábé olyan, mintha az orvos a vérkeringés javítására csodaszert írna fel, miután amputált néhány végtagot.

Érdekes még, hogy a G7-ek vezetői közül csak Olaf Scholz német kancellár volt jelen.
2020-ban Trump sok tekintetben meggyőződése ellenére tiszteletét tette a fórumon, most viszont Biden helyett annak éghajlatvédelmi megbízottja, a résztvevőket „az emberi lények egy kiválasztott csoportjának” nevező John Kerry bölcselkedett. Igaz, Biden megjelenése kockázatos is: hogy nézett volna ki egy ilyen rangos eseményen, ha az amerikai elnök láthatatlan emberrel fog kezet, random hátat fordít vagy letérdel...

Önmagában a világgazdasági fórum ötletét egyáltalán nem tartom ördögtől valónak, hiszen nyilvánvalóan köttetnek általa a hétköznapi emberek életére is pozitívan ható üzletek. De kár agyoncsapni az egészet a közvélemény előtti és mögötti elitista nagyképűsködéssel.

Az az érzésem, hogy „Great Reset”-re nem a világban, hanem ezeknek a tótum faktumoknak az agyában volna szükség. Ám addig el sem tudják képzelni, hogy bukhat a mutatványuk, míg zsíroskenyér módjára pofára nem esnek.

A történelem legfontosabb tanulsága, hogy nincs az az önkényuralmi rendszer, ami tartósan leuralhat nemzeteket. Most ott tartunk, hogy az ideológiák mögül saját gőgjétől elvakultan refelktofénybe lépett az önkény maga: a pénzember. Első fricska a nózija hegyére a petrodollár sorsa, és általában, a dollár hegemóniájának megtörése volt.

Jómagam nem kívánok mást ezeknek az agytrösztöknek, minthogy legyenek a saját világmegváltó ötleteikre kárhozatva. Egyék meg, amit főztek: párolt kaktuszt algamártással. Jó egészséget!