2020 óta a válságok és a veszélyek korában élünk, ami Európa-szerte befolyásolta a családok helyzetét és a családalapítási kedvet, de jó esély van arra, hogy 2025 pozitív változásokat hoz a családok életébe. Ennek jegyében szervezte meg a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány a „Család 2025” című konferenciáját a Néprajzi Múzeumban.

A konferencián Hankó Balázs miniszter kiemelte: a magyar családpolitika célja, hogy védelmet nyújtson a családellenes ideológiákkal szemben, és anyagi biztonságot adjon a gyermeket nevelő családoknak. De nem volt ez mindig így. A kultúráért és innovációért felelős miniszter emlékeztetett, hogy az 1995-ös Bokros-csomag a családokkal szemben foglalt állást, amelynek következményeként 322 ezerrel kevesebb szülőképes korú nő él ma Magyarországon, mint 2010-ben. Ha ők megszülettek volna, akkor ma 212 ezer gyermekkel lenne több Magyarországon, miközben a 2024-ben megszülető kb. 77 ezer gyermek helyett kb. 100 ezer újszülött jött volna világra.

Győri Enikő európai parlamenti képviselő rámutatott: ahhoz, hogy ma az Európai Unióban családokról beszélhessünk, bátorság kell, Magyarországnak pedig a 2011-es és a 2024-es EU-elnökség alatt is megvolt a bátorsága ahhoz, hogy a népesedés és a családok témáját beemelje az európai gondolkodásba. A Patrióták Európáért képviselője szerint az Európai Uniónak arról kellene szólnia, hogy tudunk tanulni egymástól.

Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet elnöke arról beszélt, hogy 2023-ban az Európai Unióban mindössze 3,66 millió gyermek született, ami 2020-hoz képest közel 10 százalékos csökkenést jelent. Magyarországon ugyanebben az időszakban kb. fele ekkora volt a visszaesés, annak ellenére, hogy a gyermekvállalási korban lévő nők száma soha nem volt még ilyen alacsony hazánkban. 2010 és 2023 között az Európai Unió tagállamaihoz képest hazánkban nőtt legnagyobb mértékben az ezer 20-39 éves nőkre jutó születések száma, ráadásul a többi tagországhoz képest idehaza a migrációnak ebben nem volt szerepe.

Ádám Dénes, a KSH Kommunikációs és Architekturális Igazgatóságának elnökhelyettese azzal folytatta, hogy az elmúlt tíz évben a gyermekvállalási magatartás egyik legfontosabb mutatója, a teljes termékenységi arányszám (TTA) egyetlen uniós tagállamban sem éri el a reprodukciós szintet. Ezzel szemben 2010 és 2021 között uniós összehasonlításban Magyarországon emelkedett a legnagyobb mértékben a termékenységi ráta (1,61), amelynek eredményeként uniós sereghajtókból az élmezőnybe kerültünk. A javulás viszont azért nem mutatkozik meg a születés¬számban, mert a Ratkó-korszak lecsengésével a szülőképes korban levő nők száma egyre csökken, tehát kevesebb nőnek kell több gyermeket szülnie.

Kenyeres Kinga előadásában rámutatott, hogy Magyarországon gyakorlatilag teljes társadalmi konszenzus övezi a család fontosságát. A Századvég Tudásközpont Alapítvány főigazgatója elmondta, hogy a felméréseik szerint az európaiak 88, míg a magyarok 98 százaléka számára nagyon fontos a család, az ideálisnak tartott gyermekszám pedig átlagosan 2,4.

A szakmai előadásokat két kerekasztal-beszélgetés követte, amelyeket Dr. Csepeti Ádám stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkár, és dr. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatójának vitaindító előadása előzött meg.

A konferencián Hankó Balázs aláírta az Egyesült Államok Genfi Konszenzus Nyilatkozathoz való újracsatlakozását üdvözlő levelet. A nyilatkozatot 2020-ban hozták létre, és az USA csatlakozásával már 40 állam részese ennek a nemzetközi család- és életvédő szövetségnek, amelynek titkárságát 2022 óta a KINCS látja el.