A tudás és munka, ez a két alapvető örökség, amit én otthonról hozok és próbálok a gyerekeimnek is továbbadni.

Ma van a költészet világnapja.
Erre az alkalomra az egyik legszebb Csokonai verssel emlékezem.
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.