Ha az ellenzéki média ilyen színvonalon próbálja magyarázni, hogy miért rossz minden, amit teszünk, akkor nem csoda, hogy senki rájuk sem hederít. Én is csak azért olvastam el a Népszava cikkét, mert a szerző személyesen engem is emlegetett. S ha már így esett, a legnagyobb bornírtságokra szeretnék reagálni.

1️⃣ Először is, a háborúzó felek felelősségéről beszélni nem amorális dolog, hanem kötelesség. Tessék kilépni a buborékból, és meghallgatni erről az új amerikai elnököt. Őt azért nehéz lesz Putyin-pincsinek beállítani. A komolyan vehető világban nincs abban semmi morálisan védhetetlen, ha feltesszük a kérdést, hogy a Nyugatnak mit kellett volna másképp csinálnia – még akkor sem, ha nyilvánvaló, hogy a háborút az oroszok indították. Az is tény, hogy jelenleg Ukrajna vereségre áll, miközben az emberi veszteségek mértéke már most az egekben jár. Itt az ideje feltenni a kérdést: volt-e értelme annak a stratégiának, melyet a Nyugat az elmúlt három évben követett? És erre a kérdésre az elvtársak bizony nem fognak tudni orbánozással válaszolni.

2️⃣ Kettő, a magyar uniós elnökség sikeres volt, akkor is, ha ez nem tetszik a balos újságíróknak. Végre olyan soros elnöksége volt Európának, amelyik felnőtt a feladathoz, és amelyik nem a brüsszeli bürokrácia érdekeit védte a tagállamokkal szemben, hanem a tagállamokat képviselte Brüsszellel szemben. A versenyképesség tekintetében előrelépés, hogy a tagállami vezetők elfogadták a Budapesti Deklarációt. A migráció kapcsán is fordulat következett be: a magyar elnökség alatt vált nyilvánvalóvá a Migrációs Paktum tarthatatlansága. Előreléptünk a nyugat-balkáni országok eddig tetszhalott integrációja terén is, és 20 év után elértük, hogy Románia és Bulgária végre csatlakozhattak a schengeni övezethez. Még a Bizottság Magyarországgal szemben politikai háborút vezénylő elnöke, Ursula von der Leyen is elismerte, hogy a magyar elnökség számos eredményt ért el hat hónap alatt. Úgy tűnik, hogy ezt csak a Népszava újságírójának nem sikerült belátnia.

3️⃣ Három, a versenyképesség erősödésével kapcsolatos egyik fő próbléma pontosan az elhibázott brüsszeli döntések következtében tapasztalható kontinensszintű stagnálás. Mi éppen ebből próbálunk kitörni – egyre nagyobb sikerrel: az OECD adatai szerint a fejlett országok közül a magyar gazdaság növekedése 2025-ben messze az OECD-átlag feletti lesz, az élmezőnybe fog tartozni. Az Economist előrejelzése szerint 10 éves időtávon, 2019 és 2028 között, a magyar gazdaság mérete ötödével növekszik majd, miközben több nyugat-európai ország – köztük Németország, Franciaország, Ausztria és Olaszország – esetében csupán egyszámjegyű százalékos növekedést prognosztizálnak. A szomszéd országokban, Romániában, Szlovákiában, Ausztriában és Horvátországban az új év költségvetési megszorításokat, elszabaduló árakat, befagyasztott béreket, itthon pedig munkáshitelt, új lakástámogatási programot és valódi, a kisvállalkozásokat segítő pályázatokat hozott. Ezt persze mind megpróbálják szemérmesen elhallgatni a túloldali “szakértők”.

4️⃣ Négy, magyarként csak örülni lehet annak, hogy jött Trump. Háborúból békét igyekszik kovácsolni, és végre valaki megpróbálja felszámolni azokat a liberális őrültségeket, melyek a nyugati világot az elmúlt években fojtogatták, és melyeknek a Népszava szerzői lelkesen tapsoltak. Brüsszel a vonakodó liberális csatlós, aki most helytartó nélkül maradt, és jól elszigetelődött. A brüsszeli progresszívek ugyanis még korábban ideológiai háborúba kezdtek az Egyesült Államokkal, miután már kereskedelmi háborúba kezdtek Kínával, és levágták Európát az orosz energiaforrásokról. Ennek így csak bukta lehet a vége! Változtatni kell, ha tetszik, ha nem.

Nos, ez csak egy rövid ízelítő abból, hogy mekkora a baj a hazai balliberális fejekben. Érdemes lenne a kormány folyamatos szapulása helyett kinyitni a szemüket, és végre körülnézni, mert egy új világot fognak maguk körül találni. Jó reggelt kívánok! ️