️Új #EurópaiUnió #podcast -
Politikai földrengés Németországban – de mi lesz a gazdasággal?
Két év recesszió után merre tart Németország?
Mit jelent a választási eredmény az…

Merre tovább az #USA–#Ukrajna kapcsolatok?
Dzsidda városában megkezdődött az első magas szintű tárgyalás az ukrán és amerikai delegáció között a február végi #Trump–#Zelenszkij-affér óta. Mi történt korábban?
Az Ovális Irodában tartott találkozó botrányba fulladt, aminek következményeként Donald Trump felfüggesztette az Ukrajnának küldött fegyverszállítmányokat és a hírszerzési információk megosztását. Zelenszkij ezután békülékeny üzenetet küldött az Egyesült Államoknak, és kijelentette, hogy Trump „erős vezetése” alatt hajlandó tenni a békéért.
🤝 Most Szaúd-Arábiában ültek tárgyalóasztalhoz. Vajon sikerül rendezni a feszültségeket? További részletek Anton Bendarzsevszkij, az #Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójának posztjában.
Épp most Szaúd-Arábiában, Dzsidda városában. Reggel 10 óra óta folynak a tárgyalások - ezúttal zárt ajtók mögött. Az amerikai delegációt a külügyminiszter, Marco Rubio, és az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz vezeti. Az ukrán delegációt a külügyminiszter (Andrij Szibiha), a védelmi miniszter (Rusztem Umerov), valamint az elnöki adminisztráció vezetője, Andrij Jermak.
Az AFP szerint a tárgyalások középpontjában "a békemegállapodás keretfeltételei és a kezdeti tűzszünet" állnak. Ukrajna számára pedig egyúttal létfontosságú lesz elérni, hogy USA térjen vissza a korábbi katonai támogatáshoz, és oldja fel a hírszerzési támogatás felfüggesztését.
Kérdés, hogy az éjszaka orosz területek ellen indított 337 ukrán drón segíti-e ezeket a célokat, vagy pont ellenkezőleg. A teljesértékű háború 2022-es kirobbanása óta ez volt a legnagyobb ukrán támadás az orosz területekkel szemben, és ebből 91 drón sok száz kilométert zavartalanul megtéve Moszkvát is elért, ami óriási blama az orosz katonai vezetés számára. Az ukrán terv a most zajló tárgyalásokra ugye az, hogy első körben arra bírják az oroszokat, hogy a levegőben és tengeren menjenek bele egy részleges fegyverszünetbe. A most történt támadással egyrészt azt jelzik, hogy lenne mitől tartani Moszkvának, tehát Putyin érdekeit is szolgálná a fegyverszünet, másrészt pedig azt, hogy amerikai hírszerzési támogatás nélkül is képesek az ehhez hasonló támadásokat véghez vinni Oroszország területén. Kérdés, hogy az amerikai delegáció is hasonlóképpen értékeli-e mindezt.