️Magyarország munkaerőpiaci atlasza

A legutóbbi két népszámlálás – 2011 és 2022 – között eltelt időben nemzetgazdasági szinten közel 20%-kal bővült hazánkban a foglalkoztatottság, míg a munkanélküliek száma a felére csökkent. Területi szinten is vizsgálható már a részletes népszámlálási adatok tükrében, hogy regionálisan és járások, valamint települések szintjén hogyan alakultak a hazai munkaerőpiaci folyamatok.

A legmagasabb foglalkoztatottság 2022-ben Budapest és agglomerációja mellett a megyei jogú városokban és vonzáskörzetükben, illetve Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl településeinek többségében volt. Ezzel szemben az ország északkeleti és délnyugati, főként aprófalvas területeit jellemezték a legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci viszonyok.

Ugyanakkor pozitív fejlemény, miszerint az országos átlagnál nagyobb mértékű foglalkoztatás-emelkedés következett be a több munkaerő-tartalékkal rendelkező, főképp északkeleti és délnyugati térségekben. Mindeközben az országos átlagnál kisebb mértékű volt a foglalkoztatás-növekedés azokon a településeken, ahol már korábban is feszes volt a munkaerőpiac.

A foglalkoztatottak több mint kétharmada a szolgáltatási ágazatokban dolgozott a 2022-es népszámlálás idején. A szektor létszámbővülésének üteme viszont lassult, az elmúlt évtizedben csupán 1 százalékponttal nőtt a súlya a foglalkoztatásban. Mindeközben az iparban dolgozók aránya nem változott, a mezőgazdaságban dolgozóké kismértékben visszaesett.

A modern technológiák térnyerése következtében a munkaerőpiaci kereslet is átrendeződött Magyarországon is: előtérbe kerültek a magas képzettséget igénylő, továbbá az alacsony munkaerőköltségű, egyszerűbb tevékenységek, míg az automatizálható feladatokat végzők iránt egyre kevesebb igény mutatkozik.

Részletek a kommentben.