Gyurcsányék gyalázata a mai napig kísért

2004. december 5-e negatív előjellel örökre beivódott a magyar történelembe. Húsz évvel ezelőtt ezen a napon tartották a kettős népszaazást. A voksoláson az egyik kérdésben az egészségügy privatizálásról kérdezték a választókat, míg a másik kérdésben az egyszerűsített honosítás engedélyezéséről lehetet voksolni. Az utóbbi kérdés a határon túli magyarok kettős állampolgárságának biztosítását jelentette volna.

A referendumon csupán 37 százalékos volt a részvétel. Mindkét kérdésben eredménytelen lett a népszavazás, mivel az akkori szabályok alapján sem az igen, sem a nem szavazatok nem érték el a teljes választókorú népesség 25 százalékát.

Az akkori népszavazási eredmény hatalmas arculcsapás volt a határon túl élő nemzettársaink számára. Sok esetben máig ható sebeket okozott, annak ellenére, hogy a 2010-es kormányváltás óta egyetlen kabinet sem tett annyit a határon túli magyarokért, mint az Orbán-kormányok. Az eredmény érthető módon sokkszerű volt azok szemében, akik 1920 óta kitartanak valamelyik szomszédos országban, vagy éppen egy távoli kontinensen őrzik a magyarságukat több mint 100 éve.

Az akkori történtek megértéséhez érdemes felidézni, hogyan is jutottunk el ahhoz a helyzethez. Gyurcsány Ferenc 2004. szeptember végén foglalta el a miniszterelnöki széket, miután megbuktatta Medgyessy Péter. A váltás egyik legfőbb oka az volt, hogy az MSZP súlyos vereséget szenvedett a 2004-es nyári európai parlamenti választáson a Fidesszel szemben. Az akori ellenzék pedig hatalmas fölénnyel vezetett, így pedig az MSZP-nek valamit lépnie kellett.

A szocialisták Gyurcsányt állították az élre, aki hatalmas lendülettel vágott bele a kormányzásba. A kettős állampolgárság ügye pedig az első lehetőség volt arra, hogy bebizonyítsa, le tudja győzni a Fideszt. A szocialista kormányfőt tehát nem a határon túli magyarok, hanem saját helyzetének a megerősítése érdekelte. Az akkori viszonyokhoz képest roppant demagóg és álságos kampányt folytatott a baloldal a határon túli magyarok elllen. Legfőbb érvük az volt, hogy honfitársaink esetleges magyar állampolgárrá válása milyen hatalmas összegbe kerülne. Persze mindebből semmi nem volt igaz.

A hatalmas baloldali médiafölény, és a roppant demagóg baloldali kampány pedig elérte a célját. Az alacsony részvétel, és a nemek hatalmas száma miatt a referendum érvénytelen lett. Gyurcsány győzött, a magyar nemzetközösség pedig vesztett. Akkor bizony úgy tűnt, hogy ebből a helyzetből nem lehet felállni. A határon túli nemzettestvéreink teljesen jogosan úgy érezték, hogy saját anyaországuk taszította ki őket a nemzet testéből. Harag, düh és szomorúság dúlt azok szívében, akik számára a határon túli magyarok sokkal többet jelentenek, mint pár ezer forint ide, vagy oda helyezése.

Úgy tűmnt, hogy Gyurcsány győzelme állandó lesz. Az MSZP kormányfője a 2006-os parlamenti választást is megnyerte. A határon túli magyarok ügye pedig teljesen zárójelbe került, ők nem voltak fontosak az akkori baloldali-liberális vezetés számára. Gyurcsányra azonban minden hazugsága, ripacssága és teljese elhibázott politikája 2006-ot követően rádőlt. 2009-ben pedig már reális esély látszott arra, hogy a kormányra készülő Fidesz-KDNP megpróbálja rendbehozni a 2004. december 5-én esett sebett.

2010-ben a jobboldal kétharmados győzelmet aratott. Az újonnan összeülő Országgyűlés pedig legelső intézkedésként bevezette a kettős állampolgárságot. Azóta kiderült, hogy nem csak egy látványelem volt a határon túli magyarok segítése az új kormánytól. Számszerűsíteni is lehetetlen azt a rengeteg intézkedést, amit a mostani kormány hozott nemzettestvéreink érdekében. Világosan kiderült az is, hogy mind a jobboldali kormány politikája, mind a baloldal 2004-es gyalázatos kampánya kellett ahhoz, hogy 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is kétharmados győzelmet arasson Orbán Viktor a határon túli nemzettestvéreink segítségével.

Gyurcsány gyalázatosan, rövid távú politikai érdekei mentén elárulta a határon túli magyarokat. A bukott kormányfő azóta is folyamatosan gyalázkodik a Trianonban elszakított magyarok ellen. Politikájának a lényegét építette arra, hogy nem tekinti a más országokban élő magyarokat a nemzettestvéreinek. Hallani sem akar a magyarokat határokon is átnyúló módon való összekapcsolásáról. A gyurcsányi politika mindezek mellett persze „meghozta a maga gyümölcseit”: a határon túli magyarok körében semmilyen azonosulás sincs a honi baloldallal. Bár 2004. december 5-én úgy tűnt győzött, de végül a valódi győztesek azok lettek, akik mindvégig kitartottak határontúli nemzettestvéreink jogi egyenlősítése mellett!