Vannak ügyek, amelyekben félre kell tenni a politikai vagy szakmai különbségeket, mert közös nemzeti érdek fűződik hozzájuk. Ilyen a magyar igazságszolgáltatás hatékony működése is. Magyarország sikerében mindannyian érdekeltek vagyunk, ezért kiemelten fontos, hogy a bíróságok függetlenségük megőrzése mellett gyorsan, kiszámíthatóan és magas szakmai színvonalon lássák el feladataikat.

Ez nemcsak az állampolgárok igazságérzetének erősítése miatt lényeges, hanem hazánk versenyképessége szempontjából is. Ennek érdekében indult meg a bírósági szakértői rendszer átalakítása, amelynek célja egy modernebb, átláthatóbb és hatékonyabb működés kialakítása.

Bízom benne, hogy a megkezdett munka folytatódni fog. Az elmúlt időszakban számos fontos eredményt sikerült elérni ezen a területen, ezért – reagálva a sajtóban megjelent állításokra is – röviden szeretném összefoglalni a legfontosabb fejleményeket és intézkedéseket:

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján az igazságügyi szakértői rendszer olyan komoly problémákkal küzdött, amelyek a szakértők számának folyamatos csökkenését idézték elő. Ezt felismerve az Igazságügyi Minisztérium szükségesnek látta az igazságügyi szakértővé válás feltételrendszerének egyszerűsítését, valamint az úgynevezett ágazati (szakmai) szakértők esetén az adminisztrációs terhek könnyítését. Az igazságügyi szakértői rendszer jogszabályi reformjának köszönhetően 2025-ben 100 új szakértő tette le esküjét 307 szakterületen, vagyis 2024-hez képest az új szakértők száma két és félszeres, a szakterületek mennyisége pedig háromszoros növekedést mutatott.

A jogszabályi reformoknak megfelelően a korábbi negyedéves adatszolgáltatási kötelezettség megszűnt, csak az éves maradt meg a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara felé. Mindezzel nemcsak a szakértők adminisztratív terhei csökkentek, hanem az Igazságügyi Minisztérium statisztikai adatszolgáltatása is egyszerűbbé vált. A jogszabály-módosítások következtében a kamarai költségátalányt felváltotta a képzési hozzájárulás, amelyet a szakértő helyett a kirendelő utal az Igazságügyi Minisztériumnak. A szakértők fizetési és bevallási kötelezettsége csak a megbízás alapján adott ún. magánszakértői vélemények után maradt meg. A képzési hozzájárulás célja az igazságügyi szakértők képzési rendszerének finanszírozása.

Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény a szakértők rendszeres jogi oktatáson való részvételét írta elő kétéves képzési periódusokban, ugyanakkor a gyakorlatban megmutatkozó tapasztalatok alapján a kétéves periódus ötévesre változott. Ezzel párhuzamosan pedig a jogi alapképzésbe integrálódtak a szakértői szakmai szabályok és kompetenciák is. Az intézkedés mögött meghúzódó jogalkotói cél az, hogy széles körű szakmai tudást kapjanak a szakértők, ami az igazságszolgáltatás színvonalának emelését is eredményezi. Ezzel összhangban 2026 februárjától megindul az igazságügyi szakértők részére az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája által szervezett rendszeres szakmai továbbképzés.

További, az igazságügyi szakértők számát növelő módosítás volt, hogy az egyes ágazati szakértői jegyzékbe szakértőként bejegyzett személyek az igazságügyi szakértői névjegyzékbe is bejegyzésre kerülhetnek a már megszerzett képesítési feltételek külön vizsgálata nélkül, ezáltal is bővítve a kirendelhető szakértők körét.

A fenti intézkedéseknek köszönhetően 2025-ben 100 új szakértő tette le esküjét 307 szakterületen, ami a 2024-es évhez képest az új igazságügyi szakértők számának két és félszeres, a szakterületek arányának pedig háromszoros növekedését eredményezte.

A kirendelői jelzések alapján gyakori nehézséget jelentett az írásbeli vagy postai úton való kommunikáció a szakértőkkel, ennek elhárítása érdekében 2025. január 1-jétől hatályba lépett az igazságügyi szakértők elektronikus kapcsolattartási kötelezettsége. Az elektronikus kommunikáció bevezetésével idő- és költséghatékonyabbá vált a szakértők és a jogalkalmazó szervek, valamint a hatóság (minisztérium) közötti kommunikáció. További eredmény, hogy 2025 júniusára több mint 50 szerv, költségvetési kutatóhely és egyetem kapott jogszabály általi felhatalmazást szakvélemény adására, de bővült az eseti szakvélemény adására jogosultak köre is.