A 21 évvel ezelőtti gyalázatos népszavazás szellemét idézi a tiszás politikus

️ Kátai István szerint RMDSZ-nek a román nyelvet kellene erőltetetnie, tartsuk tiszteletben a román emberek érzékenységét, de azt is kikéri magának a tiszás politikus, hogy a magyar Országgyűlés homlokzatán kint van székely zászló, de az európai uniós nincs!

2004. december 5. napján, amikor Magyarország politikai vezetése szembefordult a nemzettel, és a szétszakított magyarság millióinak sorsát dobta oda pártpolitikai játszmák oltárán érdemes megnéztünk, hogy a nemzeti oldal jelenlegi fő politikai ellenfele, a Tisza Párt politikusai és támogatói hogyan állnak a nemzeti összetartozás kérdéséhez.

Októberben számoltunk be arról, hogy Münchenben a Nemzetközi Tisza Szigetek találkozóján Magyar Péter egyik szövetségese, Gáspárik Attila "Erdély hangját és gondolatainak" megosztása keretében, adózáshoz kötött szavazati jogról, gázkamrát működtető zsidókhoz hasonlított vezető erdélyi magyarokról beszélt, de Márai és Wass Albert súlyos kritikája, továbbá Trianon méltatása is részét képezte az egyik főelőadásnak. Gáspárik előadása - amelyen Kátai István az “első erdélyi Tisza sziget” alapítója végig mellette ült, időnként nagyokat helyeselve - egy olyan alternatív nemzetpolitikai víziót vázolt fel, amely régóta részleteiben megtalálható a magyar balliberális közgondolkodásban, ennyire egységes szerkezetbe foglalva ugyanakkor ritkán hallgatjuk.

Kátai, aki Tolna vármegyében tiszás képviselő jelölt jelölt is volt, néhány hónapja az Aszód és Galgamente - Talpra Magyarok Szimpatizánsi Közössége szervezésében immár önálló előadást tartott, de néhol Gáspárik Attila döbbenetes kijelentéseit is sikerült überelnie.

Részletek Kátai István előadásból.

"Ahelyett, hogy az RMDSZ az Európai Parlamentben, és bocsánat, rád mutatok, de nem azért, mert te ebben hibás lennél, azzal foglalkozna, hogy a kisebbségi jogokat és az oktatási törvényt Romániában úgy dolgoznák át, és az RMDSZ-nek is ezzel kéne foglalkozni, hogy a román nyelvet, most már vannak ilyen alternatív oktatások, ilyen próbálkozások, de egy székely gyerek vagy egy magyar gyerek, ahol túlnyomó részt, 90%-ban magyarlakta terület, nagyon nehezen tud megtanulni románul, mert anyanyelvi szinten tanítják, tehát nem idegen nyelvként."

"Vonulhatunk a székely zászló után, vonulhatunk Orbán Viktor után, vonulhatunk mi bármilyen nagy, figyelj vörös téglával a mellkasunkon és mondhatjuk, hogy mekkora magyarok vagyunk, abban az országban, amit Romániának hívnak, és ezért engem leszoktak hazaárulózni, kell ismerni a román nyelvet! De egy országban, amelyiket úgy hívnak, hogy Románia, és itt meg kell védjem a Magyar Pétert, mikor ő azt mondta, hogy Románia Nagyvárad. Igen! Én is azt mondom!" Ma, ezer-kétezerhuszonötben Nagyvárad Románia. Ha fene fenét eszik! Idecsatoltuk, odacsatoltuk most ebbe nem menjünk bele. Igen, ez Románia része, és hogyha Romániába megyünk, tiszteletben kell tartsuk a román állam törvényeit, a román emberek érzékenységét, és innen is üzenem az összes propagandista sajtónak, hogy ilyen fantasztikusan és ilyen emberi módon, ahogy a Magyar Péter viselkedett, és az egész magyar társadalom, vagy az egész kísérő tömeg, hogy amit mondják, hogy „a zászlókat föl se merték tenni, beszartak."

”Nem szartak be, hanem kifejezetten a román rendőrségnek volt egy kérése, ha lehet, nem azt mondták, hogy tegyétek el a zászlót, hanem azt mondta a Péter, hogy eltesszük, mert nem akarjuk sem a magyaroknak, sem a románoknak az érzékenységét bántani. Európai uniós zászló nincs a Parlamenten, ha jól tudom ugye, de a székely zászló kint van. Ez kikérem magamnak!"