igen, el kell takarítani a szovjet és a német megszállás emlékművét is a Szabadság térről.

csak az a helyzet, hogy amikor egykori balos politikusoktól olvasok hasonlót - legutóbb például Gerencsér Ferenctől, aki talán már hazatért az ukrajnai kiküldetésről -, akkor mindig eszembe jut, hogy annak idején ők és szellemi felmenőik voltak azok, akik vérrel-vassal küzdöttek a szovjet emlékmű Szabadság téren való megmaradásáért és velejéig szélsőjobbos akció volt minden egyes olyan mozzanat vagy szervezkedés, ami az eltávolítását célozta.

aztán hopp, változott a széljárás és már ez az européer. Új Múlt Kft., elvtársak.

ennél most érdekesebb az a borzalmas, nívótlan, rettenetesen ocsmány szobor izé, amely a német megszállás borzalmainak állít mementót. még ha nem lenne hazug az egész a magyar történelem önön bűneit tagadva, akkor sem kéne maradnia, mert ronda. nagyon ronda. riasztóan ronda.

de hazugság is. a borzalmakban a magyar közigazgatás örömmel működött együtt. nem kellett senkit meggyőzni arról, mit kell tenni, a kollaboránsok magától értetődően léptek fel. történelmünk és szégyenünk megtagadása, ha a valóban rettenetes német cselekvéseket úgy vizsgáljuk, mintha a magyar államnak nem lett volna tevékeny része mindabban.
ezt letagadni hazugság. ezt letagadni bűn.

úgyhogy tény és való, egyiknek sincs ott a helye. és bár nem vagyok egy Faludy György, nem fogok szobrokat bontani, de lesz-e olyan bátor állami szerv, amelyik valóban eltávolítja ezeket?