Francesca Rivafinoli Lázár János takarítós szavainak Telex.hu-s manipulációit teszi helyre, és megfogalmaz egyéb javaslatokat is.

Pl.:

"Mert nyilvánvalóan lehetett volna körültekintőbben és érzékenyebben fogalmazni, az azonban mégiscsak tény, hogy a miniszter a mosdótakarítós példájával azonos bekezdésben, egyazon lendülettel a legnagyobb sikerüknek nevezte, hogy sok-sok évtized után mára

több százezer magyar cigány fiatal élt a felkínált lehetőségekkel: szakmunkás-bizonyítványt szereznek, sokan egyetemre járnak, pénzt keresnek, építkeznek, munkával akarnak boldogulni.

„És ez még jelent 3-400 ezer embert Magyarországon” – zárta eszmefuttatását, utalva az itt rejlő „tartalékra”, és meglehetősen egyértelművé téve, hogy reménybeli MÁV-takarítókat, napkollektor-szerelőket, logopédusokat és MTA-tagokat egyaránt belelát a roma népesség ma még inaktív részébe.

Erre jön a Telex, és a maga féktelen objektivitásával elhallgatja Lázár egyetemet végző és építkező cigányságra vonatkozó szavait, egyidejűleg pedig gondosan keretezi az egészet egy olyan címmel, amely alapján Lázár kizárólag a mosdótakarítással említette egy mondatban a cigányságot. És amelyből kiindulva (hisz a Facebookon alapértelmezetten a címből kiindulva szokás háborogni) Barna Judit „Juju” fővárosi tiszás képviselő (közösségszervező és kulturális menedzser) az elsők között ki is posztolta:

„egy miniszter, aki szerint a romák, a cigányok wc-t pucolni jók csak”.

Ha azt tekintjük a romák érdekének, hogy minél nagyobb arányban minél inkább kibontakozzanak, az egyik első pont az, hogy fölöslegesen nem döngöljük őket áldozati szerepbe. Állított olyat Lázár, hogy „a cigányok csak wc-t pucolni jók”? Naná, hogy nem állított, de

okos pestiek mégis telehányták az internetet az efféle hergelő jellegű, futótűzként való terjedésre alkalmas állításokkal."

Aztán:

"Aztán ott a „tartalék” kifejezés – a TISZA „Párt” „szakértője” már emiatt is kikelt magából: „A romák nem »tartalékok«. Állampolgárok” – posztolta ki hevesen, azt állítva, hogy ma a roma közösségeknek nincs hozzáférésük valódi munkahelyekhez.

Nem világos, Lázár János hol vitatta, hogy „a magyar cigányemberek” állampolgárok;

érthetetlen, hogy akár egy karbantartói és mérnöki állásokat egyaránt kínáló BMW gyár miért ne minősülne valódi munkahelynek (pláne egy diplomás kamuálláshoz képest); az viszont egyenesen meghökkentő, hogy Bódis Kriszta nem ismeri a munkaerőpiaci tartalék fogalmát. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) 2022-ben, tehát Joe Biden idején Szlovákiában kifejezetten megállapította: „Napjainkban a roma népesség jelenti a szlovák munkaerő utolsó jelentős tartalékát”.

Megkésve bár, de a tiszás jelölt igazán intézhetne Bidenékhez egy dörgedelmes elhatárolódást a szlovákiai romák „védelmében”.

Egy brüsszeli székhelyű roma érdekvédelmi hálózat 2024-es tanulmánya megemlíti, hogy Magyarországon a roma munkavállalókra gyakran tekintenek „rejtett munkaerőpiaci tartalékként”, és hogy a fogalom definiálása segíthet a jövőbeli fejlesztési programok meghatározásában – azaz nem a dolog tabusítását javasolják, hanem épp ellenkezőleg, minél pontosabb körülírását. (Ugyanez a dokumentum egyébként azt is megemlíti, hogy Magyarországon a romák nem szembesülnek akadályokkal a munkahelyi továbbképzés, a szakmai fejlődés terén.)

Azaz: ne büdösítsünk már fölöslegesen.

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének legfrissebb romaügyi jelentése szerint bár a vizsgált országok közül Magyarországon a legmagasabb a romák foglalkoztatottsága, még itt is 12 százalékponttal elmarad a teljes aktív korú népesség foglalkoztatottságától. A romáké (nyolc év alatt 20 százalékpontot emelkedve) 69 százalékos, míg az országos átlag 81 százalék: a kettő közül hol sejthetünk több mozgásteret? "

A cikk linkje kommentben.