🕵️‍️ Mi az a két rejtélyes épület a Szabadság híd hídfőjénél?

A Szent Gellért teret a Fővám térrel összekötő Szabadság híd Budapest harmadik legrégebben emelt közúti hídja. Feketeházy János tervei alapján építették 1896-ban, átadása a Milleniumi Ünnepségek egyik rangos eseménye volt. Eredeti nevét Ferenc Józsefről kapta, aki személyesen illesztette a helyére az építmény utolsó, ezüstből készített szegecsét.

Ha ma valaki a Szabadság hidat a pesti oldalról közelíti meg két kis épülettel találkozhat szembe. Mik ezek és miért csak a Duna egyik partján állnak? A két rejtélyes épület egykor vámházként működött.

A vámszedés történetének gyökerei három évszázadra visszavezethetőek. A XIX. század közepétől egészen 1918-ig mindenkinek fizetnie kellett a sarcot, a korábbi kiváltságosokkal ellentétben. A Szabadság hídhoz hasonlóan a Széchenyi Lánchíd és Margit híd két-két hídfőjénél is vámházakban szedték az illetéket. 1885-től úgy felezték meg a hídvámot, hogy csak Pestről Budára való átkelés után kellett fizetni.

Az eredeti rendeltetésüket vesztett vámházak később is használatban maradtak: szolgálati helyiségekké, lakásokká, trafikokká alakították őket. A második világháborúban a hidak részben megsemmisültek. A felújítások során a vámházak közül csak a Szabadság híd pesti hídfőjénél állók maradtak meg. Az egyik ma hídmesteri épület, a másik üresen áll, a Közlekedési Múzeum tulajdona.

Még egy érdekesség a Szabadság híddal kapcsolatban: alacsony vízállás esetén - ahogyan ez előfordult néhány évvel ezelőtt - a mai napig láthatóak a Dunában az egykori Ferenc József híd maradványai.

A mindennapi rohanás során sok részletet észre sem veszünk. Fedezzük fel Budapest rejtett gyöngyszemeit, amelyekkel jobban megismerhetjük a fővárost!

Fotó: fortepan