🟠A Fidesz a hatékony munkavégzést támogatja és a verse...

🟠A Fidesz a hatékony munkavégzést támogatja és a versenyképességet növeli
Mindeközben a baloldal összeszerelőüzemezik

A neomarxista média véleménybuborékában és alternatív valóságában élő balliberális honfitársaink echo chamberéből (visszhangkamra) néha-néha kiszűrődik az „összeszerelőüzem” szakkifejezés. A valóságot testközelből érzékelő nemzettársainkkal sokat gondolkodtunk, hogy mi a fészkes fenét jelenthet ez a megfogalmazás.

Gondoltunk arra, hogy a CEU gender szakjáról kikerülő egyen-agymosott biorobotok gyártását értik, vagy valamelyik multi HR-vezetőjének süket dumáját bekajáló meetinghuszárok érzékenyítését, de aztán kiderült, hogy rossz irányba gondolkodunk.

A libsik bizony azokra a hatékonyan működő gyárakra gondolnak, amelyek legtöbbször élen járnak a robotizálásban és egységnyi termék előállításához arányosan kevesebb emberi munka szükséges.

Na de térjünk is át a konkrétumokra! Korábban megjelent posztunkat közöljük újra 2020-as számokkal kiegészítve.

Ha többet költünk a kutatás-fejlesztésre, akkor a hatékonyabb munkába és a versenyképesebb gazdaságba fektetünk.

Az 1994-1998 között regnáló balliberális kormány 26%-kal csökkentette a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat, sőt mindössze 16%-kal növelték 2002-2010 között regnáló balliberálisok ugyanezt a mutatót. 0,74*1,16=0,86. Tehát ők összességében 14%-kal csökkentették a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordításokat.

Ezzel szemben 1998-2002 közötti időszakban a Fidesz-vezette polgári kormányzás 48%-kal növelte a kutatás-fejlesztési ráfordításokat, majd 2010-től újra hatalomra kerülve 2020-ig bezárólag újabb 30%-kal növelték a GDP-arányos ráfordításokat. 1,48*1,41=2,08. Azaz a Fidesz megduplázta a K+F ráfordításokat GDP arányosan.

Tehát van a balliberális -14% és a polgári +100%. Kijelenthető, hogy a baloldal "összeszerelőüzemezik", közben pedig nem támogatták a K+F tevékenységeket. Köztudott, hogy gazdaság versenyképességén túl, az innovációhoz, a digitális ökoszisztéma fejlődéséhez, sőt a társadalmi és környezeti problémák megoldásához is hozzájárul az, ha növeljük a K+F ráfordításokat.

Ha legközelebb is összeszerelőüzemeznek a kedves „barátaink”, akkor hívjuk fel a figyelmüket ezekre a számokra!

🇭🇺Orbán Balázs írta: Programadónak számító, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség novemberi Kongresszusán tartott beszédében Orbán Viktor miniszterelnök elmondta, hogy a következő tíz évben Magyarország felléphet a fejlett államok közé.

👉Ennek a társadalom- és gazdaságpolitikai célnak az egyik sarokköve a gyorsan növekvő és magas hozzáadott értéket előállító ágazatok, területek fejlesztése.

Ám az is látszik, hogy már 2010 óta nagy eredményeket sikerült elérnünk. Jól szemlélteti ezt a kutatás-fejlesztésre (K+F) szánt ráfordítások GDP-arányos mértékének a növekedése, hiszen ezek olyan beruházásokat takarnak, amelyek révén a gazdaság termelési kapacitásainak fejlesztési, tudásintenzív dimenziói tovább erősödhetnek.

A KSH adatsorából kirajzolódik, hogy míg 2010-ben a bruttó hazai össztermék 1,13 százalékát fordítottuk kutatás-fejlesztésre, addig 2020-ban már 1,61 százalékra nőtt ez az érték.

Ez összegszerűen két és félszeres emelkedést jelent tíz év alatt, ami meghaladja az uniós tagállamok átlagának alig másfélszeres növekedését. Ráadásul egy évtizeddel ezelőtt a GDP-arányos ráfordításokat tekintve Spanyolország, Olaszország és Portugália még előttünk volt, mára azonban már magunk mögé utasítottuk az Unió „déli tagállamait”. A tavalyi magyar adat a közép-európai térségben megelőzi többek között a lengyel, a horvát és a szlovák értékeket is. Érdekesség, hogy Finnországban összegszerűen – nem sokkal ugyan, de – csökkent a ráfordítások mértéke.

A kutatási-fejlesztési szektor erősödését mutatja, hogy 2010 óta a kutató-fejlesztő helyek száma több mint ötödével bővült, a kutatási-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók száma pedig mintegy 20 ezer fővel nőtt.

Mindez azért fontos, mert ahhoz, hogy fejlett ország legyünk, kitörési pontokat kell találnunk – a tudásalapú, high tech szektorok pedig alkalmasak erre.

Az elmúlt tíz év kormányzati teljesítménye a foglalkoztatottság növelése, a stabil államháztartás és a versenyképes adórendszer kialakítása terén a további fejlődés biztos alapját jelenti. Jól mutatja ezt például az is, hogy mennyire válságállónak bizonyult a gazdaság a pandémia okozta negatív hatásokkal szemben, hiszen az első országok között voltunk ez EU-ban, amelyek már idén nyáron elérték a járvány előtti kibocsátási szintjüket. (Megjegyzendő, hogy a 2008-as pénzügyi válság után ehhez öt évre volt szükség).

A gazdaság termelékenységének fokozása és a fejlesztési kapacitások bővítése nemzetstratégiai kérdés, a K+F-ráfordítások pedig kulcsszerepet játszanak ebben. Ezért fordítunk például a következő években 2700 milliárd forintot elsősorban az egyetemek K+F-infrastruktúrájának fejlesztésére, vagy fókuszálunk a hatalmas innovációs potenciállal bíró hadiiparra.

A cél egyértelműen az, hogy tíz éven belül a fejlett országok közé kerüljünk. Ehhez előre megyünk, nem hátra!💪