2022-ben felrobban Kelet-Európa?

Még akkor is, ha Joe Biden amerikai elnök az Egyesült Államok európai szövetségeseivel való kapcsolatainak helyreállítását és a bizalom újjáépítését helyezte előtérbe, 2021 nyugtalanító év volt a NATO keleti határainak biztonsága szempontjából – minderről Sarah White, a Lexington Intézet nevezetű amerikai think tank szakértője írt legújabb cikkében. Szerinte a kelet-európai régió törékenyebb helyzetben van, mint bármikor azóta, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet. Ukrajna időről időre Kelet-Európa forró pontjává vált az elmúlt évtizedekben. Így volt ez a Krím annektálásakor, és így volt ez idén is, amikor arról szóltak a hírek, hogy Oroszország egy esetleges újabb ukrajnai invázióra készült. A legutóbbi amerikai hírszerzési becslések szerint mintegy 70 000 orosz katona vonult az ukrán határ közelébe, és olyan utánpótlási vonalakat építettek ki, többek között orvosi egységek és üzemanyag számára, amelyek hosszú távú támogatást nyújthatnak számukra egy tartós katonai hadjárat során – véli Sarah White.

Biden telefonbeszélgetésük során közölte Putyinnal, hogy Washington kész még erősebb gazdasági szankciókkal sújtani Oroszországot, mint amilyeneket a Krím elcsatolása után hoztak. Hasonlóképpen Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta újságíróknak, hogy a Fehér Ház hajlandó segítséget nyújtani Ukrajnának védelmi erőinek megerősítésében, ugyanakkor nem részletezte, hogy ez a támogatás mit foglalhat magában.

A NATO keleti problémái azonban nem korlátozódnak Ukrajna és Oroszország határára. Délen Törökország egyre távolabb sodródik a NATÓ-tól, és egyre közelebb kerül Oroszországhoz és különösen Vlagyimir Putyinhoz. Az orosz Sz-400-as rakéták 2017-es beszerzése biztonsági fenyegetést jelentett a szövetség számára. A legnagyobb változás Európában azonban Fehéroroszországban következett be. Lukasenka 2020-ban a lemondását kikényszeríteni próbáló hatalmas tüntetések hatására, valamint a közvélemény többségének támogatását elnyerő jelölt jogos kihívója ellenében sem volt hajlandó távozni hivatalából. Az ellenzéki jelöltet, Szvjatlana Csihanouskaját végül litvániai száműzetésbe kényszerítették – olvasható az elemzésben.

Az orosz csapatok fehéroroszországi jelenléte, különösen a határ közelében, mindig is riadalmat keltett Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Az orosz és fehérorosz erők idén a ZAPAD ("WEST" oroszul) közös hadgyakorlaton is részt vettek, amely a NATO-val való konfliktust szimulálta. A korábbi gyakorlatoktól eltérően Oroszország a ZAPAD befejezésekor nem vonta vissza az összes haderejét. Valójában az orosz föld-levegő rakéták még mindig Fehéroroszország és Lengyelország határának közelében vannak elhelyezve – véli Sarah White.

Lukasenko kormánya a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsokat Lengyelország felé irányította. Varsó nehezen tudott megbirkózni a beáramlással, ami az Európai Unió által "hibrid háborúnak" nevezett helyzetet eredményezett. Éppen ezért egyelőre bizonytalan, hogy 2022 mit tartogathat Kelet-Európa geopolitikai egyensúlya számára, de a térségben, és Nyugatról is kevés megfigyelő nyilatkozik optimistán a jövőt illetően - zárul az elemzés.