A választási győzelmeket rendszerint egy rövid időszak követi, amikor a hatalom szinte korlátlan politikai mozgástérrel rendelkezik. A társadalmi támogatás magas, az ellenállás gyenge, a közvélemény pedig még a változás lendületét éli. Ilyenkor dől el, hogy a győztes a felhatalmazását az ország építésére vagy saját hatalmának bebetonozására használja.

Magyarországon egyre többen érzik úgy, hogy nem egyszerű kormányváltás zajlik, hanem egy új politikai rendszer kiépítése. Olyan rendszeré, ahol a választási győzelem már nem csupán a kormányzás jogát jelenti, hanem azt az igényt is, hogy a politikai ellenfelek jövőjéről is a győztes döntsön.

Különösen figyelemre méltó, hogy a Fidesz történelmi erejű ellenzéki támogatottsággal rendelkezik. Ennek ellenére olyan döntések születnek, amelyek azt az érzetet keltik: aki útban van a hatalomnak, azt előbb-utóbb félre lehet állítani. Ma egy pártelnök, holnap képviselők, később akár bármely közjogi szereplő kerülhet sorra. Ha a szabályokat mindig az aktuális többség írja át saját politikai érdekei szerint, akkor a jogbiztonság helyét a politikai akarat veszi át.

A demokrácia nem attól demokrácia, hogy vannak választások. Attól az, hogy a vesztesnek is vannak jogai, az intézmények függetlenek maradnak, és a hatalomnak is vannak korlátai. Ha ezek a korlátok fokozatosan eltűnnek, akkor egy ország könnyen eljuthat oda, hogy a választások ugyan megmaradnak, a valódi politikai verseny azonban kiüresedik.

A történelem újra és újra megmutatta, hogy a hatalom ritkán áll meg magától. Ha egyszer természetessé válik, hogy politikai ellenfeleket intézményes eszközökkel távolítanak el, akkor többé nincs garancia arra, hogy ez hol ér véget. Ami ma kivételnek tűnik, holnap gyakorlattá válhat.

Lehet, hogy ma mindez sokaknak elfogadható. A politikai erőviszonyok azonban nem örök érvényűek. Aki ma úgy alakítja át a szabályokat, hogy ellenfeleit kizárja a versenyből, holnap ugyanennek a rendszernek a foglyává is válhat. A jogállam éppen azért fontos, mert nem a pillanatnyi győztest védi, hanem mindenkit.

Magyarország akkor maradhat szabad ország, ha a hatalom nem döntheti el, ki indulhat a választáson, ki tölthet be közjogi tisztséget, és ki maradhat a közélet része. Ha ezek a garanciák eltűnnek, akkor már nem pusztán egy új kormányról, hanem egy egészen más politikai berendezkedésről beszélünk.
Kijelenthető hogy a demokrácia megszűnt és az önkény uralom győzött.

Magyarország ennél többet érdemel.

Isten óvja Magyarországot.

Sulyok Tamás ALÁÍRTA a súlyosan jogállamiság-ellenes 17. számú Alaptörvény-módosítást.

Azt az Alaptörvény-módosítást, ami már alapötletében sérti a 8/1992. (I. 30.) AB határozat előírását az…

Mi is az a jogállam? A köztársasági elnök kirúgása máshogy, mint a közjogi megfosztási eljárás az miért nem jogállami? Jellemző kép, ahogy éveken át rohangáltak a Telex és a 444 firkászai Varga Judit…

Gyárak zárnak be, beruházásokat állítanak le, nem jön az üzemanyag, fogynak a készletek, a régióban nálunk a legmagasabb az üzemanyagár, elmarad a dupla családi pótlék, elmarad a nyugdíjemelés,…

Terjeszd a valóságot a közösségi médiában!
Klikkelj a Forrást nézem, kedvelem ott linkre, majd kedveld, oszd meg az eredeti posztot!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média