Mi is az a jogállam? A köztársasági elnök kirúgása máshogy, mint a közjogi megfosztási eljárás az miért nem jogállami? Jellemző kép, ahogy éveken át rohangáltak a Telex és a 444 firkászai Varga Judit…
Sulyok Tamás ALÁÍRTA a súlyosan jogállamiság-ellenes 17. számú Alaptörvény-módosítást.
Azt az Alaptörvény-módosítást, ami már alapötletében sérti a 8/1992. (I. 30.) AB határozat előírását az alkotmányban szabályozott szervek együttműködési kötelezettségéről.
Azt az Alaptörvény-módosítást, ami sérti a hatalommegosztás elvét, amikor a kormány mint végrehajtó hatalom fejének akaratát más szervekre erőlteti.
Azt az Alaptörvény-módosítást, ami 36 év alkotmányfejlődési vívmányait dobja ki, mint az 1/1992. (III. 5.) AB határozat, amely kimondja, hogy „jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani”. Ahogy a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatot is, mely kimondja, hogy az alkotmányos legalitás tartalmi követelményei közé tartoznak a demokratikus jogállam alkotmányossági kritériumai, a demokratikus jogállami közösségek által elismert és elfogadott alkotmányos értékek, alapelvek is.
Azt az Alaptörvény-módosítást, ami jog feletti, ázsiai diktatúrákat idéző szuperhatóságot hoz létre, ami felett nincs jogi kontrollja sem az OBH-nak, ügyészségnek, ügyvédi kamarának, sem senkinek.
Azt az Alaptörvény-módosítást, ami a világon példátlan módon kinyírja a parlamenti politikai elitet a 12 évben korlátozott országgyűlési mandátummal.
Azt az Alaptörvény-módosítást, ami ezzel a 12 éves mandátumkorlátozással az Emberi Jogok Európai Egyezménye 1. kiegészítő jegyzőkönyvének 5. cikkébe ütközik.
Azt az Alaptörvény-módosítást, ami visszaható hatállyal módosít közjogi mandátumot alkotmánybíráknál, de a köztársaság első polgáránál is, sértve a 7/2004. (III. 24.) AB határozat előírását.
Azt az Alaptörvény-módosítást, ami az alkotmánybíráknál, de a köztársaság első polgáránál is sérti a 7/2004. (III. 24.) AB határozatot, miszerint a „ciklusokon átívelő megbízatási időtartama a demokratikus jogállam működésének olyan biztosítéka”.
Azt az Alaptörvény-módosítást, ami épp Sulyok Tamás köztársasági elnökkel szemben személyre szabott jogalkotást jelent, amikor megfosztja a tisztségétől - személyre szabott rendelkezést alkotva, ami fogalmilag nem jogszabály.
Sulyok Tamás aláírta.
Ezek szerint Sulyok Tamás tényleg alkalmatlan volt. Még azoknál az alkotmánybíráknál is alkalmatlanabb, akik a Fidesz alatt kapták a mandátumukat, de inkább kizáratták magukat a fentiek mint előkérdés vizsgálatából, vagyis az első igazán fontos feladat elől ócskán megfutottak. Még azoknál a Fideszt ellepő szektás-scrutonos atlantista, neokon politikusoknál is alkalmatlanabb, akik azt hitték a magyarokról, hogy amerikai kampánnyal meg üzenetekkel meg lehet nyerni a választást. Még azoknál a Balásy- Waberer- meg Balogh Levente- típusú NER-es vállalkozóknál is, akik a Fidesz alatt gazdagodtak meg, de azonnal elárultak mindent és mindenkit. Sőt, még azoknál a NER-haszonélvezőknél is alkalmatlanabb, akik az elmúlt 4- 8- vagy 16 évben jól éltek a NER-ben és NER-ből mindenféle magas pozíciókban és kifizetőhelyeken, április 12-én éjszaka viszont hirtelen megvilágosodtak és már éles kritikájuk van a saját rendszerükkel szemben, vagy éppen “pártokon felüli összefogást” hirdetnek.
Nem. Sulyok náluk is alkalmatlanabb volt. Mindenkinél alkalmatlanabb.
Ha méltatlan volt a Tisza jogállamiság-ellenes támadása ellened, elnök úr, az semmi ahhoz képest amilyen méltatlanná most váltál a köztársaság első polgárának lenni. Sok minden tanulságot kell most ebből levonni. Egy korszak innentől valóban véget ért.
/posztok.hu


Jön az új Sziluett! MA 17:00!
️

