/posztok.hu
Beszédes, hogy az idei országspecifikus ajánlások júniusi 3-i nyilvánosságra kerülését követően az abban szereplő főbb megszorító intézkedések többi pontjának bevezetését is sorra jelentette be a…
● és a rezsicsökkentés.
Vagyis ha a Tisza Párt teljesíteni akarja a kritériumokat, azt négy lépcsőben teheti meg:
● teljesíti az elsődleges ajánlásokat (árstopok, kamatsop, támogatott lakossági és vállalati hitelek valamint védett üzemanyagár megszüntetése), amely feltétel gyakorlatilag már jórészt teljesült,
● megszünteti a szektorális különadókat,
● a megszűnő szektorális különadók jelentette bevételkiesésből következő hiányt további, a költségvetést terhelő intézkedések megszüntetésével (a dokumentum által nevesítve: 14. havi nyugdíj, családi adókedvezmények, édesanyák szja-mentessége, lakástámogatások) korrigálhatja.
● és végül leválik az orosz energiahordozókról, ezzel felszámolja a rezsicsökkentést.
A fenti mechanizmust azért kénytelen végigvinni a Tisza Párt, mert bár az ajánlások végrehajtása nem kötelező, és uniós forrás sem jár értük, nem teljesítésük később akadálya lehet a további forráslehívásoknak.
Az Európai Bizottság ugyanis a következő években rendszeresen értékelni fogja az ajánlások végrehajtását. Az országspecifikus ajánlások a következő uniós programok, támogatási tervek és gazdaságpolitikai értékelések kialakításánál is hivatkozási alapként szolgálnak.
A mostani dokumentum maga is kimondja, hogy:
● a helyreállítási terveknek a korábbi országspecifikus ajánlásokban azonosított problémákra kellett válaszolniuk;
● a kohéziós programok kialakításánál figyelembe kellett venni az ajánlásokat;
● a helyreállítási alap lezárása után is fenn kell tartani az ezek alapján végrehajtott reformokat.
Tehát bár maguk az ajánlások nem kötelező erejűek, a helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférés feltételét képezi azoknak végrehajtása. Más szóval, ha a fenti mechanizmust nem hajtja végre a Tisza-kormány, úgy bukhatja azoknak az uniós forrásoknak egy részét, amelynek hazahozatalát Magyar Péter már többször be is jelentette.
A rezsicsökkentésnek és az orosz gáznak is vége
A fent említett megfelelőségi vizsgálatoknak egyik tárgya az orosz energiahordozókról való leválás is, amely Magyarország földrajzi adottságai okán önmagában is a rezsicsökkentési rendszer összeomlását idézné elő. Amennyiben azonban ez mégsem történne meg, Brüsszel biztosra megy: külön kérik a rezsicsökkentés megszüntetését.
Először is, a dokumentum kifejezetten felszólítja Magyarországot, hogy gyorsítsa fel az energiaellátás diverzifikációját, és fokozatosan szüntesse meg az orosz forrásoktól való függőségét.
A Bizottság adatai szerint 2025-ben:
● a magyar importolaj több mint 90 százaléka;
● az importált földgáz 74 százaléka
Oroszországból származott. Az orosz fosszilisenergia-import értéke a GDP körülbelül 2,1 százalékát tette ki.
A földgáz esetén a dokumentum nehezményezi, hogy a Bizottság számítása szerint a 2025-ben kötött alternatív hosszú távú szerződések teljes felfutásuk után is csak a magyar éves gázfogyasztás hozzávetőleg 12 százalékát fedeznék. Ez azt jelenti, hogy a teljes leváláshoz további beszerzésekre, regionális vezeték- és LNG-kapacitásokra, illetve a magyar gázfogyasztás érdemi csökkentésére is szükség lenne. Vagyis az orosz gázról való leválást három lépcsőben képzeli el Brüsszel:
● A nyugati (drágább) beszállítóktól történő magasabb megrendelési volumen,
● a gázfogyasztás (lakossági) csökkentése,
● infrastrukturális beruházások.
A javaslatcsomag két szempontból is érdekes: amennyiben a magasabb beszerzési árú nyugati szállítási útvonalakat választja Magyarország, az vagy a költségvetés terheit növeli, vagy a rezsicsökkentés megszüntetésével jár, amely lakossági árnövekedést jelent. Bármelyik is igaz a két alternatíva közül, az alternatív infrastruktúra kiépítése mindenképp az államháztartást terheli. Vagyis az orosz energiahordozókról való leválás ellentétes az ajánlás fő gondolatával, a költségvetési hiány csökkentésével. Ez legfeljebb további megszorításokkal lehetne ellensúlyozható.
Vagyis ha a Tisza Párt teljesíteni akarja a kritériumokat, azt négy lépcsőben teheti meg:
● teljesíti az elsődleges ajánlásokat (árstopok, kamatsop, támogatott lakossági és vállalati hitelek valamint védett üzemanyagár megszüntetése), amely feltétel gyakorlatilag már jórészt teljesült,
● megszünteti a szektorális különadókat,
● a megszűnő szektorális különadók jelentette bevételkiesésből következő hiányt további, a költségvetést terhelő intézkedések megszüntetésével (a dokumentum által nevesítve: 14. havi nyugdíj, családi adókedvezmények, édesanyák szja-mentessége, lakástámogatások) korrigálhatja.
● és végül leválik az orosz energiahordozókról, ezzel felszámolja a rezsicsökkentést.
A fenti mechanizmust azért kénytelen végigvinni a Tisza Párt, mert bár az ajánlások végrehajtása nem kötelező, és uniós forrás sem jár értük, nem teljesítésük később akadálya lehet a további forráslehívásoknak.
Az Európai Bizottság ugyanis a következő években rendszeresen értékelni fogja az ajánlások végrehajtását. Az országspecifikus ajánlások a következő uniós programok, támogatási tervek és gazdaságpolitikai értékelések kialakításánál is hivatkozási alapként szolgálnak.
A mostani dokumentum maga is kimondja, hogy:
● a helyreállítási terveknek a korábbi országspecifikus ajánlásokban azonosított problémákra kellett válaszolniuk;
● a kohéziós programok kialakításánál figyelembe kellett venni az ajánlásokat;
● a helyreállítási alap lezárása után is fenn kell tartani az ezek alapján végrehajtott reformokat.
Tehát bár maguk az ajánlások nem kötelező erejűek, a helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférés feltételét képezi azoknak végrehajtása. Más szóval, ha a fenti mechanizmust nem hajtja végre a Tisza-kormány, úgy bukhatja azoknak az uniós forrásoknak egy részét, amelynek hazahozatalát Magyar Péter már többször be is jelentette.
A rezsicsökkentésnek és az orosz gáznak is vége
A fent említett megfelelőségi vizsgálatoknak egyik tárgya az orosz energiahordozókról való leválás is, amely Magyarország földrajzi adottságai okán önmagában is a rezsicsökkentési rendszer összeomlását idézné elő. Amennyiben azonban ez mégsem történne meg, Brüsszel biztosra megy: külön kérik a rezsicsökkentés megszüntetését.
Először is, a dokumentum kifejezetten felszólítja Magyarországot, hogy gyorsítsa fel az energiaellátás diverzifikációját, és fokozatosan szüntesse meg az orosz forrásoktól való függőségét.
A Bizottság adatai szerint 2025-ben:
● a magyar importolaj több mint 90 százaléka;
● az importált földgáz 74 százaléka
Oroszországból származott. Az orosz fosszilisenergia-import értéke a GDP körülbelül 2,1 százalékát tette ki.
A földgáz esetén a dokumentum nehezményezi, hogy a Bizottság számítása szerint a 2025-ben kötött alternatív hosszú távú szerződések teljes felfutásuk után is csak a magyar éves gázfogyasztás hozzávetőleg 12 százalékát fedeznék. Ez azt jelenti, hogy a teljes leváláshoz további beszerzésekre, regionális vezeték- és LNG-kapacitásokra, illetve a magyar gázfogyasztás érdemi csökkentésére is szükség lenne. Vagyis az orosz gázról való leválást három lépcsőben képzeli el Brüsszel:
● A nyugati (drágább) beszállítóktól történő magasabb megrendelési volumen,
● a gázfogyasztás (lakossági) csökkentése,
● infrastrukturális beruházások.
A javaslatcsomag két szempontból is érdekes: amennyiben a magasabb beszerzési árú nyugati szállítási útvonalakat választja Magyarország, az vagy a költségvetés terheit növeli, vagy a rezsicsökkentés megszüntetésével jár, amely lakossági árnövekedést jelent. Bármelyik is igaz a két alternatíva közül, az alternatív infrastruktúra kiépítése mindenképp az államháztartást terheli. Vagyis az orosz energiahordozókról való leválás ellentétes az ajánlás fő gondolatával, a költségvetési hiány csökkentésével. Ez legfeljebb további megszorításokkal lehetne ellensúlyozható.
