Ennyibe kerül a meg nem kapott pénzünk
Szalai Szilárd írása a kifosztásunkról

3500 milliárd forint, meg az “apró” ennyi megszorítást kell vállalnunk azért, hogy megérkezhessenek azok az uniós források, amelyek célhoz rendeltek, tehát a költségvetési hiányt NEM csökkentik. És mire megy el ez az uniós forrás? Részben arra, hogy a megszorítások infrastrukturális feltételeit finanszírozza– a multiknak.
Ez akkora pénz, amit az összes jobboldali úgynevezett oligarcha minden vagyonának államosításával sem kitermelhető. Nem én mondom, hanem a Forbes.
A nemrég elfogadott országspecifikus ajánlások egyértelműen megszorításokat írnak elő a költségvetés részére, miközben a dokumentum a védelmi kiadások növelését írja elő. Utóbbi ugyan rugalmasságot enged a maastrichti kritériumot jelentő GDP 3 százalékát jelentő költségvetési hiányhoz képest, de az ajánlás sarokszámai ezzel együtt is a teljes nemzeti össztermék 1,7-1,9 százalékát jelentő kiadáscsökkentést várnak el Magyar Péter kormányától. Egyszerűbben fogalmazva: Brüsszel engedi, hogy az uniós szabályokban előírtnál nagyobb mértékben adósodjon el az államháztartás, de csak abban az esetben, ha a többletkiadások (amelyek nem haladhatják meg a GDP 1,5 százalékát) védelmi beszerzéseket finanszíroznak. Magyarországnak a jelenlegi pálya szerint ezzel a 1,5 százalékos toleranciasávval számolva is 1,9 százalékot kell faragnia Brüsszel szerint a költségvetési hiányból, amelyet az alábbi lépésekkel tehet meg:
● csökkentheti vagy átütemezheti a kiadásokat;
● növelheti az adóbevételeket;
● átalakíthatja a támogatásokat;
● megszüntethet egyes adókedvezményeket.
E lépések megtételéhez pedig konkrét ajánlásokat is megfogalmazott Brüsszel, amelyeket júniusban személyesen Magyar Péter hagyott jóvá kritika nélkül az első, részvételével tartott uniós csúcson, június 18-án. Összeszedtük, hogy melyek azok a megszorítások, amelyeket a miniszterelnök jóváhagyott.
Ahogy várható volt: az országspecifikus ajánlások alapján áll össze egy jelentős megszorító csomag
Brüsszel kifejezetten azt írja elő, hogy Magyarország fokozatosan szüntesse meg
● az ársapkákat;
● a kamatstopot
● valamint az ezekkel egyenértékű állami ár- és kamatbeavatkozásokat.
A dokumentum szerint ezek torzítják a piacokat és akadályozzák a monetáris politika megfelelő működését.
Az indokolás név szerint felhozza:
● a lakossági jelzáloghitelek 2021. októberi szinten befagyasztott kamatait;
● a széles körben alkalmazott támogatott lakossági és vállalati hiteleket;
● az élelmiszerekre és iparcikkekre alkalmazott árréskorlátozásokat;
● a 2026 márciusában bevezetett üzemanyagár-korlátozást.
Hogy az új kormány mennyire komolyan veszi a június 18-án jóváhagyott ajánlásokat, azzal kapcsolatban árulkodó, hogy Kapitány István még aznap, vagyis az országspecifikus ajánlások politikai megállapodásának napján bejelentette, hogy a kormány a bankközi kamatszinthez köti, és ezzel érdemben megszünteti a kedvezményes, 3 százalékos kamatozású vállalkozói hitelt. Egészen arcpirító módon a miniszter “kormányzati rendszerhibára” való hivatkozással indokolta az intézkedést, holott- mint azt fent írtuk- a kedvezményes vállalati hitelezés megszüntetése kifejezetten Brüsszel kérése volt. Magyar Péter és Kapitány István pedig haladéktalanul, a követelés megfogalmazódásának napján gyakorlatba is ültette az uniós kérést.