Beszédes, hogy az idei országspecifikus ajánlások júniusi 3-i nyilvánosságra kerülését követően az abban szereplő főbb megszorító intézkedések többi pontjának bevezetését is sorra jelentette be a Tisza-kormány. Alig több mint egy héttel a dokumentum nyilvánosságra kerülését követően a kabinet bejelentette az ajánlásban szintén szereplő lakossági kamatstop megszüntetését, amelynek értelmében idén szeptembertől már a lakossági hitelezés is teljesen piaci, azaz az eddiginél magasabb kamatkörnyezetben folytatódik. A döntés mintegy 217 ezer hitelszerződést érint, amelynek kamatait a 2021. októberi szinten rögzítették. Ez akkor óriási, 14 százalékpontos kamatkönnyítést jelentett az érintetteknek, 2026 júniusában pedig konstrukciótól függően 3,5-4 százalékos kedvezményt jelentett az ügyfeleknek. Egy hétköznapi példával élve, aki 10 millió forint lakáshitelt vett fel kamatsoppal 20 évre, annak havi 24 ezer forinttal fog növekedni a törlesztőrészlete szeptembertől. Ez éves szinten 288 ezer forint többletkiadást jelent az érintett háztartásnak.
Hasonló a helyzet a védett üzemanyagárak megszüntetését illetően, amelyet szintén elvárnak az országspecifikus ajánlások, és amelynek megszüntetését a javaslat tartalmát nyilvánvalóan előzetesen ismerő Magyar Péter már az ajánlások elfogadásának napját megelőzően, június 17-én bejelentette.
Mindezek ismeretében aligha túlzó felvetés, hogy hamarosan búcsút inthetünk az árrésstopok rendszerének is.
A lakosság terhei növekedhetnek, a multiké nem
Különösen érdekes a szektorális különadók ügye, amelyeket két nagy tárgykörben, a 2008-2010-es nagy pénzügyi válság, illetve az orosz-ukrán háború nyomán fellépő gazdasági nehézségek miatt vezettek be. E különadók lényege, hogy a magas profitrátával működő nagyvállalatokat (jellemzően bankok, biztosítók és energiaszolgáltatók) a kormány nagyobb teherviselésére kötelezi. Többek között ebből a többletbevételből finanszírozta az Orbán-kormány a rezsicsökkentés fenntartását biztosító rezsivédelmi alapot.
Ez értelemszerűen döntő többségében külföldi, multinacionális cégek profitját érintette negatívan, amelyet Brüsszel versenytorzítónak ítélt meg az elmúlt években, és az idei országajánlásban is. Ennek megfelelően a végleges ajánlás kifejezetten felszólítja Magyarországot az adórendszer egyszerűsítésére, ezen belül a meghatározott ágazatokra kivetett „torzító” adók fokozatos megszüntetésére. Emellett az adórendszer méltányosságának növelését is előírja.
Adóemelés többkulcsos adórendszerrel?
Szintén visszatérő elem az egykulcsos adórendszer kritikája a dokumentumban. Az ajánlás szerint igazságtalan, hogy az alacsony keresetűek effektív adóterhei (a leírható adókedvezmények jövedelmi megoszlási sajátosságai miatt) magasabbak, mint a közepes és magas jövedelműeké. Ennek korrigálását javasolja az iránymutatás, ami a fenti költségvetési adottságok miatt aligha értelmezhető az alacsony jövedelműek adócsökkentésére tett javaslatként. Ellenkezőleg, a közepes és magas jövedelmek magasabb effektív adókulcsa melletti állásfoglalásnak tekinthető. Erre azonban nemcsak a többkulcsos adórendszer, hanem a különböző kedvezmények és mentességek eltörlése is alkalmas lehet.
Az adómentességek eltörlését javasolja az EU
Mint azt jeleztük, a Tisza-kormány már a brüsszeli ajánlások elfogadását megelőzően elkezdte az egyes pontok végrehajtását. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy egyfajta gazdaságpolitikai kiskönyvként funkcionálnak az idei szemeszter ajánlásai. Amennyiben ez így van, az az adókedvezmények és mentességek végét jelenti.
Mint az fent jeleztük, az országspecifikus ajánlások központi és elsődleges megállapítása, hogy Magyarországnak csökkentenie kell a költségvetési hiányát. Ezt azonban úgy kell tennie, hogy párhuzamosan a bevételeit is csökkenti a különadók megszüntetésével. Ebben az ellentmondásos helyzetben különösen érdekes megállapítás, hogy a Bizottság szerint a 2026-os költségvetési hiány növekedésében fontos szerepet játszik:
● az anyák szja-mentességének további kiterjesztése;
● a családi adókedvezmény emelése;
● a 14. havi nyugdíj;
● a lakástámogatások;