Világos válaszokra várva

A szuverenitásvédelmi konzultáció kérdései nem elfedik valódi vitáinkat Brüsszellel, hanem politikai kontextusba helyezik azokat. Erről írtam a Magyar Nemzet mai számában, reagálva a szuverenitásvédelmi nemzeti konzultációt ért alaptalan kritikákra.

️A konzultáció első három kérdése olyan elvárásokra kérdez rá, amelyeket Magyarországgal szemben az Európai Szemeszter keretében elfogadott országspecifikus ajánlások fogalmaznak meg: a rezsitámogatás, a kamatstop és az extraprofitadó kivezetésére. Az Európai Szemeszter ma már valamennyi eresztékében recseg. Információs monopóliumát és erőforrásait kihasználva a Bizottság domináns szerepre tett szert. A gazdaságpolitikai fókusz a múlté: Magyarország az igazságszolgáltatás függetlenségétől kezdve, a nemzeti energiamixen keresztül, a szociális ellátó rendszerig bezárólag számos területen kapott ajánlást.

A Migrációs és Menekültügyi Paktum tovább mélyítené a rendszer válságát. A Bizottság szerint nálunk kellene létrehozni az európai eljárási és befogadási kapacitás közel egyharmadát. A Paktum a menekültek átvételére vonatkozó éves relokációs célszámokat ír elő, amit csak pénzfizetéssel vagy szűk körben alkalmazható alternatív felajánlásokkal lehetne kiváltani. Viszont válsághelyzetekben más eszközökkel ki nem váltható elosztás is előírható. A számok egyértelműen azt bizonyítják, hogy az unió folyamatosan migrációs válsághelyzetben van. A mechanizmus a gyakorlatban állandó válsághelyzeti üzemmódban működtetett, kötelező relokációs kvótarendszerré fog alakulni.

Magyarország Kormánya évek óta igyekszik felhívni a figyelmet az európai migrációs rendszer és a terrorfenyegetettség közötti összefüggésre. Ennek szellemében törekvésünk, hogy az uniós fejlesztési források még közvetve se szolgálhassák terrorista szervezetek céljait.

🤝Az Európai Tanács 2022 júniusában úgy határozott, hogy megadja a tagjelölt ország státuszt Ukrajnának. A Bizottság novemberi országjelentésében egyértelműen megállapította, hogy nem ez a helyzet: Ukrajna a hét feltételből hármat, köztük a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, nem teljesítette. Ehhez képest a Bizottság, nyilvánvalóan politikai megfontolásokból, mégis azt javasolja, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.

2022 nyarán az EU úgy döntött, hogy ukrán gazdaság megsegítése érdekében egy rendelettel felfüggeszti az ukrán agrártermékekre alkalmazott vámokat és kvótákat. Az ukrán gabona elárasztotta a határmenti tagállamok piacait. A Bizottság 2023 májusában ideiglenesen importkorlátozó intézkedést vezetett be öt tagállamban. Az ideiglenes intézkedéseket azonban a Bizottság idén szeptemberben nem hosszabbította meg, annak ellenére, hogy annak feltételei továbbra is fennállnak. A Bizottság ezúttal is politikai döntést hozott, nem hagyva más lehetőséget, mint nemzeti korlátozó intézkedések bevezetését. Magyarország ismét csak magára számíthatott.

A gyermekvédelmi törvény visszavonását Brüsszel politikai nyomásgyakorlással, kötelezettségszegési eljárással és anyagi retorziókkal is igyekszik elérni. De a magyar szabályozás összhangban áll az EU Alapjogi Chartájával is.

„Külföldi szervezetek olyan intézeteket finanszíroznak, amelyek aláássák értékeinket. […] Ezért elő fogunk terjeszteni egy demokráciavédelmi csomagot. A csomag jogszabályai feltárják a rejtett külföldi befolyást és a tisztességtelen finanszírozást” – ígérte a Bizottság elnöke tavalyi évértékelő beszédében. Ezt a csomagot a Bizottság nem terjesztette elő. Az uniós jogalkotásra nem lehet tovább várni: bizonyítékok vannak arra, hogy a 2022-es parlamenti választások során már történt külföldi beavatkozás. Magyarország ebben a kérdésben is csak magára számíthat.

A szuverenitásvédelmi konzultáció kérdéseit a Kormány évek óta minden uniós fórumon felveti. Brüsszelben süket fülekre találtunk, ezért most a magyar emberekhez fordulunk. Tesszük ezt abban a reményben, hogy kérdéseinkre jövő júniusban nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában világos és határozott választ kapunk.