Botrány, de legalábbis nagy érdeklődésre számot tartó hír lesz abból, ha az ún. "pride-zászlókat" (amelyeknek amúgy semmi keresnivalójuk nincs az Erzsébet hídon) valaki a Dunába hajigálja. Uszítva kreálnak nemzetközi felháborodást, ha bármilyen módon megkérdőjelezi valaki a szexuális identitás ünneplésének létjogosultságát. Abból még hír sem lesz, hogy június 27-én nem lehet Budapesten (zárt térben, vonulás nélkül!) családvédő konferenciát tartani, mert egyetlen intézmény sincs, amely ki merne adni erre a célra egy piciny termet.

Ebben a fene nagy "elfogadásban" (amely valójában a legszélsőségesebb kirekesztés) nem jár szolidaritás a történelmi egyházakat ért nyílt támadás esetén, sőt mára már az elszakított nemzettestvéreink is idegennek és tehertételnek számítanak. Újra olyan kormányunk van, amely a szomszédos állam belügyének tekinti a trianoni határokon kívül rekedt magyarok helyzetét. Gratulálok a külügyminiszter asszonynak, hogy "más állam belügyének" nevezte a nagyváradi premontrei apátság elleni támadásokat. Ezzel sikerült a Kádár-rendszer szellemi mélypontjára zuhanni. (A stílus, amely mindeközben a magyar országgyűlésben lassan mindennapossá válik, sokkal inkább a kommün és Rákosi idejét eleveníti fel.)

Úgy emlékszem, hogy néhány hónapja még melldöngetve hirdette az áradó ellenzéki vezér, hogy kiállnak a felvidéki magyarok mellett, követelik a Beneš-dekrétumok diszkriminatív pontjainak eltörlését, a szájzártörvény visszavonását, a földelkobzások beszüntetését és az elkobzott javak kártalanítását. Ja, bocsánat, mindezt csak mi követeltük, az áradás mindössze nemzeti gumicsontként használta az ügyet politikai haszonszerzés céljából. Gondolom, mára már ez a kérdés is szlovák belüggyé finomodott.

Nagy mellénnyel jelentette be a miniszterelnök nemrégiben, hogy megoldódott a kárpátaljai magyarok helyzete, mert állítólag Zelenszkij ígéretet tett erre. A fentiek ismeretében ugye senki nem gondolja komolyan, hogy bármiféle érdemi érdekképviseletet várhatunk a magyar külügytől, ha esetleg az ukránok nem tartanák be (állítólagos) szóbeli ígéretüket...

Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi kormány kényszerhelyzetben van, mert legitimációját csak akkor tudja középtávon megőrizni, ha valóban hazahozzák az eu-s forrásokat. Ehhez viszont azt kell tenni, amit a bizottság diktál. A nagyváradi apátságot ért jogtalan és embertelen támadások esetében is pontosan azt az álláspontot kell képviselni, amit a bizottság meghatároz: a történtek román belügynek számítanak.

Íme az Európai Bizottság válasza az írásbeli kérdésemre:

"E-001744/2026
Raffaele Fitto ügyvezető alelnök válasza
az Európai Bizottság nevében
(19.6.2026)

1. A megosztott irányítás keretében a tagállamoknak meg kell előzniük és kezelniük kell az uniós finanszírozású projektek szabálytalanságait, biztosítva egyúttal az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) rögzített alapvető jogoknak való megfelelést is. Az érintett uniós finanszírozású projekt végrehajtása kapcsán a román irányító hatóság által az (EU) 2021/1060 rendelet és a nemzeti jog alapján végzett értékelések nem tártak fel pénzügyi szabálytalanságokat, csalást, összeférhetetlenséget, hamis nyilatkozatokat vagy hiányos dokumentációt.
2. Az EU nem rendelkezik általános hatáskörrel a vallási kérdések szabályozására. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 17. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Unió tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek nemzeti jog szerinti jogállását. Ezenkívül a Charta rendelkezései csak az uniós jog végrehajtása során alkalmazandók a tagállamokra. Minden más esetben elsősorban a nemzeti hatóságok, köztük a nemzeti bíróságok felelősek azért, hogy a nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban biztosítsák az alapvető jogok tiszteletben tartását.
3. A jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazása konkrét feltételekhez kötött, ilyen többek között az a feltétel, hogy a jogállamiság elveinek megsértése és az uniós költségvetés között kellően közvetlen kapcsolat álljon fenn, csakúgy, mint az, hogy ne álljanak rendelkezésre egyéb, az uniós jogszabályok által az uniós költségvetés hatékonyabb védelmére létrehozott eljárások. A jelenleg rendelkezésre álló információk
alapján úgy tűnik, hogy a rendelet alkalmazásának feltételei nem teljesülnek. A Bizottság mindazonáltal továbbra is valamennyi tagállamban nyomon követi a fejleményeket, és bárki benyújthat releváns információkat az erre a célra szolgáló panaszbejelentő űrlapon."