Még a választás előtt eljutott hozzám egy üzenet, Csaba és Ágnes keresett meg. A kedves házaspár a levelében leírta, hogy látássérült ismerőseik számára felolvassák a Magyar Nemzetben megjelent cikkeimet.

Elmondhatatlan érzés volt, büszkeséggel töltött el, és nem az, hogy az én írásomról volt szó. A jobboldali közösség szeretete, az, hogy a nemzetiek mennyire törődnek a sajátjaikkal, hogy hogyan segítik egymást. Csaba és Ágnes igaz magyar emberek, igazi jó emberek. Köszönöm a munkájukat. Külön öröm, persze, hogy az én cikkeimet is méltónak találták arra, hogy időt és energiát nem kímélve felolvassák azokat embertársaiknak.

Köszönöm nektek, barátaim! Ne haragudjatok, hogy csak most tudtam reagálni! Csodás munkát végeztek!