️A szélerőművek árnyékában kell majd élnünk?
A kormány ugyanis országszerte 25 könnyített térséget jelölt ki, ahol augusztus 31-ig legalább 700 MW szélerőművi hálózati kapacitásra írnak ki pályázatot.

️Sajnos a mi térségünk, a Nyugat-Dunántúl a leginkább érintett. Persze a fejlődés és a zöld energia jó, és hasznos. De nem minden esetben és nem minden területen működik vagy használható egy-egy adott technika.

☝️De nézzük tételesen. A kormány a helyreállítási alap terhére azt a vállalást tette a német EB vezetőnek, hogy kibővítjük a szélerőművi kapacitásunkat.
De miért is várja el ezt az EB egy olyan országtól, egy olyan térségtől ahol a szélcsatornák és a szélerőművek várható hatásfoka jó ha 22-25%-ot éri csak el?
Szerény véleményem szerint? Mert így a nekünk járó uniós forrásokból elég szépen profitálhatnak a kivitelezést biztosító német cégek. Azaz a németek úgy adják a forrást, hogy bal zsebükből átteszik azt a jobb zsebükbe, csak közben mi még hozzá tesszük az önerőnket is, így még meg is toldjuk nekik.
Ráadásul ezeknek a kiszuperált erőműveknek a német szabályok szerinti megsemmisítése egy vagyon lenne. De ha rásózzák ezeket a kelet-közép-európai tagállamokra akkor két legyet is ütnek egycsapásra.️

️Az események annyira felgyorsultak, hogy a Tiszás politikusok a térség településeit győzködik, hogy "nesze sánta itt egy púp is", avagy jó lesz nektek a szélerőmű (ahogy Hofi mondta:) ha "bele dglötök is.... Egyes források szerint településenként egy kis "támogatás" is be van lebegtetve, ha hozzájárulnak, hogy a környezetüket nem csak elcsúfítsák ezek az erőművek, de örökre meg is változtassák a térség látképét. Arról nem is beszélve, hogy ezek a monstrumok a lábazatban akár 1000 köbméter betont tartalmaznak és több tucat tonna acélt.
A környezet örökre megváltozik. A talajban ez a mennyiségű vasbeton örökre ott marad, megsemmisíthetsetleül.

️A széllapátok pedig a német tapasztalatokat hallva szárító hatással is rendelkeznek. A környéken lévő, és amúgy is aszályos klímaváltozzásal szembeülő agrárium pedig, egy újabb kihívással nézhet szembe.

️De van egy másik negatív hatása is ezeknek a lapátoknak. A németek úgy nevezik, hogy széllapát árnyék.
A szélturbinák forgó lapátjai által keltett mozgó árnyék és fényvillódzás (árnyékhatás) zavarhatja a lakók nyugalmát, és akár egy kilométeres távolságba is elérhet. Ez a villogó árnyék idegesítő lehet, befolyásolhatja a lakók életminőségét.
És még mielőtt valamely Tiszás elkezdene arról beszélni, hogy ez nem igaz, javaslom írja be a böngészője keresésébe azt, hogy 'széllapát árnyék' és olvassa el mit is kap találatba....

Úgy tűnik, hogy Magyar Pétert és a Tiszát a tájvédelmi, természetvédelmi és helyi érdekek, a vidéki lakosság, emberek érdeke és élete már nem fontos.

️Magyarországon az elmúlt évek sikeres napelemes kapacitás bővítésének eredményeként olyan jelentős fejlődés volt, hogy ma már a termelés megközelíti a 8,7 GW-ot (8700 MW), amelynek mintegy 3,8 GW-át a lakossági és vállalkozási háztartási méretű kiserőművek teszik ki. Ez több mint a paksi termelés. És bár nyilván ki nem váltható egyik a másikkal, de ilyen irányú és mértékű fejlesztése a két termelésnek remekül kiegészíti egymást.

A szélturbinák egy hazánkhoz hasonló adottságokkal bíró térségben maximum a kivitelezőnek és a későbbi üzemeltetőnek éri meg. A lakosságnak, és az országnak véleményem szerint semmi kép.

Ha pedig egy adott kormányzat egy ilyen beruházást erőltet a lakossági ellenállás mellett is, és erre euró milliárdokat költenének a nekünk járó uniós források terhére ott számos kérdés felmerül. De a legfontosabb a MIÉRT?

️Oszd meg és kommenteld kérlek, hogy mindenkihez eljusson hogyan akarják tönkre tenni a globalizmus oltárán a magyar vidéket és hogyan akarják, hogy mi magyarok energiarabszolgákká váljunk saját hazánkban!
Indítsunk egy mozgalmat. #szélerőművek