️ Izland nemet mondott az EU-csatlakozási tárgyalások újraindítására: a nemek 50 százalék felett győztek a népszavazáson! Részletek és elemzés!

Az izlandiak nem közvetlenül az EU-tagságról szavaztak, hanem arról, hogy újrakezdjék-e a Brüsszellel korábban félbehagyott csatlakozási tárgyalásokat. Ha az igen győzött volna, a tárgyalások végén még egy újabb népszavazás döntött volna magáról a tagságról. Most azonban már az első lépcsőnél megállították a folyamatot.

Az előzmények a 2008-as pénzügyi válságig nyúlnak vissza. Izland 2009-ben kérte felvételét az EU-ba, 2010-ben megkezdte a tárgyalásokat, amelyek során 27 fejezetet megnyitottak, 11-et pedig ideiglenesen le is zártak. A 2013-ban hatalomra került euroszkeptikus kormány azonban befagyasztotta a folyamatot, 2015-ben pedig Reykjavík azt kérte, hogy Izlandot többé ne tekintsék tagjelöltnek.

Azért különösen érdekes a mostani eredmény, mert Izland már jelenleg is rendkívül szorosan kapcsolódik az Európai Unióhoz: tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek, részt vesz az egységes piacon, és az uniós szabályok jelentős részét alkalmazza. A kérdés tehát nem az volt, hogy Izland Európához tartozik-e, hanem az, hogy hajlandó-e ennél is több szuverenitást átadni Brüsszelnek.

A nemek kampányában éppen a nemzeti szuverenitás és a halászati területek feletti ellenőrzés megőrzése volt az egyik legerősebb érv. Izland számára a halászat nem egyszerűen egy gazdasági ágazat: történelmi és nemzetstratégiai kérdés. Az igenpártiak ezzel szemben az európai döntéshozatalban való részvétellel, a gazdasági stabilitással és az euró későbbi lehetőségével érveltek.

Az eredmény ezért jóval túlmutat Izlandon. Az EU számára komoly szimbolikus siker lett volna, ha egy gazdag, stabil, nyugat-európai NATO-tag ország éppen most indul el a teljes jogú tagság felé. Ehelyett az izlandi választók többsége úgy döntött: a szoros európai együttműködés igen, a további politikai integráció egyelőre nem.