Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök mai nyilatkozata több kérdést is felvet.

️ Von der Leyen fő üzenete, hogy Oroszországnak fizetnie kell az Ukrajnának okozott károkért. Ennek érdekében rövid időn belül lehetővé akarja tenni az EU területén lefoglalt orosz vagyon felhasználását Ukrajna támogatására, azonban nem közvetlenül Ukrajna rendelkezésére bocsátva, hanem létrehozva egy alapot bizonyos "partnerekkel" közösen, amely befekteti ezt a vagyont (hogy hol, az nem világos), és ezen befektetések bevételéből támogatnák Ukrajnát. Persze az ukrajnai korrupció mértékének ismeretében érthető, ha nem akarják közvetlenül Kijevnek adni ezeket az összegeket, ugyanakkor a felvázolt séma így is meglehetősen érdekes.

Arról nem is beszélve, hogy mennyire növeli majd az EU területén történő befektetések iránti érdeklődést annak tudata, hogy Brüsszelben (vagy inkább Washingtonban) bármikor azok elkobzása mellett dönthetnek.

Más kérdés, hogy valószínűleg még mindig inkább fenyegetésről, mint tényleges döntésről van szó, az orosz vagyon végleges elkobzása ugyanis az EU (és a Nyugat, így Washington) tárgyalási pozícióját rontaná, és az orosz elit ún. békepárti részét is a radikálisok táborába szorítaná.

Arra, hogy a befagyasztott vagyonok akár hosszabb távon is tárgyalási alapot jelenthetnek, jó példa Venezuela esete, amellyel szemben Washington kénytelen engedékenyebb magatartást tanúsítani, mivel szüksége van annak kőolajára - éppen az Oroszország elleni intézkedések miatt (l. pl.: https://www.reuters.com/world/americas/venezuelas-frozen-funds-be-gradually-released-humanitarian-aid-2022-11-26/). Így a Nyugat számára előnyösebb lehet fenntartani a lehetőséget arra, hogy a befagyott vagyont visszakaphatja Oroszország, illetve az orosz elit, hiszen azt bármikor el lehet cserélni valamilyen "szívességre", ha a nyugati vezetők a világ másik részén kerülnének szorult helyzetbe.

Persze a háború további eszkalációja felülírhatja ezt, és a Nyugat az orosz vagyon végleges elkobzása mellett dönthet, eddigi és további költségeinek fedezésére.

️ Von der Leyen felszólalásának másik érdekessége, hogy az első változatban szerepelt egy rész, amelyben a bizottsági elnök azt mondta, Ukrajna emberveszteségei eddig 20 ezer civilre és 100 ezer katonára tehetők. Az említett sor nem sokkal később kikerült a nyilatkozatból, eddig magyarázat nélkül. Von der Leyen olyan adatokról beszélt tehát, amelyekre nyilvánvalóan nem volt felhatalmazása (az ukrán hadsereg veszteségei titkosak), a kérdés csak az, hogy "saját" becsléseire hagyatkozott (ő vagy a beszédírója), vagy a rendelkezésére álló nem nyilvános, hivatalos információt kotyogott ki.