Oeconomus posztja - posztok.hu

Orosz-amerikai ellentét - hogyan alakította át az elmúlt néhány év a két ország gazdasági kapcsolatait? - OecoGlobus

️A hidegháború lezárását követően a két nagyhatalom - az USA és Oroszország - között a legtöbben azt remélték, hogy normalizálódik a viszony, és egy olyan partnerség alakulhat majd ki, amely az egészséges rivalizálás mellett képes az ösztönzésre, valamint a békés egymás mellett élésre is. Az időközben eltelt harminc év azonban bebizonyította, hogy Moszkva és Washington között a szakadék jelenleg még mélyebb, mint korábban. A 2014 óta tartó ukrajnai háború, az Obama, Trump és Biden adminisztrációk mindegyikének külpolitikájára hatással voltak, a meghozott Oroszország elleni szankciók pedig nagyban befolyásolták az orosz külkapcsolatok és nemzetgazdaság lehetőségeit is. Az alábbi rövid elemzésben áttekinthetjük hogyan változott Oroszország külgazdasága 2010 óta, milyen új irányokkal bővült, valamint milyen képet mutat az USA-val való kereskedelmi viszony.

️Az 1989-1995 közötti időszakban egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Oroszországban a rendszerváltozás és a Szovjetunió megszűnése a gazdaságban jelentős nehézségekkel járt. A GDP mutatók több egymás utáni évben negatívak voltak, az infláció rendkívüli méreteket öltött. Mindezek arra sarkalhatták az orosz vezetést, hogy mind a nemzetgazdaságban, mind pedig a külkapcsolatokban változás szükséges ahhoz, hogy az ország kilábalhasson a válságos időszakból.

Az USA-val való diplomáciai lépések 1989 és 2001 között átgondoltak voltak, sikerült egy barátibb viszonyt kialakítani, valamint több olyan dokumentum is aláírásra került, amelyek az országok közötti partnerségi kapcsolatokra alapoztak. Ennek részeként Oroszország elkezdett bekapcsolódni az olyan nemzetközi intézmények tagságaiba, amelyek segítségével gazdaságát stabilizálhatta, nemzetközi helyzetét pedig erősíthette. Amerikai támogatással felvételt kapott az IMF-be, a Világbankba, valamint a G-8 országok közé. Ugyanakkor Moszkva az ázsiai és óceániai térséggel is igyekezett jó viszonyt fenntartani, ami egyrészt a földrajzi helyzete, másrészt az itt lévő gazdaságok felemelkedése miatt is fontos volt. Ennek érdekében társult az APEC, vagyis az Ázsiai és Csendes-Óceáni Gazdasági Együttműködés szövetségébe is.

️A 2001-es évtől meghirdetett Bush-doktrína - amelyben a globális terror elleni harcra tesz elhatározást az USA elnöke - tovább fokozta az amerikai-orosz kapcsolatokban az együttműködést, viszont nehezítette Oroszország helyzetét a 2000-es évek elején induló NATO kelet-európai bővítésének lehetőségei, valamint a 2004-től kibontakozó "színes forradalmak" által okozott korábbi szovjet államokban kialakult anarchikus állapotok. Mindezek, valamint a grúz-orosz ötnapos háború meghatározóak voltak a későbbi orosz-amerikai viszonyra, egyértelművé vált, hogy Moszkva ezekben a kérdésekben más módon kíván eljárni, mint azt Washington szeretné.

️2009-ben Barack Obama elnökségének első évében került elfogadásra a "reset" vagyis újraindítás nevű diplomáciai irányzat, amelynek célja az orosz-amerikai kapcsolatok helyreállítása volt. Elsősorban olyan megállapodások születtek ennek a programnak a révén, amelyek tovább csökkentették a nukleáris fegyverek mennyiségét, konszenzus született a két állam között az Irán elleni szankciók alkalmazásáról, valamint a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítéséről is. Ezen túl azonban nem alakult ki olyan párbeszéd, ami a tényleges újraindítást lehetővé tette volna a diplomáciai és külkereskedelmi kapcsolatokban. 2010-től Oroszország egyre inkább a BRICS országokkal való kapcsolatokat kívánta erősíteni, ezen belül is Kínával kezdett fokozottabb kereskedelembe. Peking és Moszkva között régóta jó volt a külkapcsolati partnerség, ezt tovább fokozta Kína gazdasági növekedése a 2008-2009-es gazdasági válságot követően.

A 2014-es ukrajnai háború kitörését követően egyértelmű volt, hogy az USA és Oroszország közötti kapcsolat már nem helyrehozható, az amerikai és az Európai Uniós szankciók pedig tovább mélyítették a két ország között a szakadékot. A 2014. március végén meghozott intézkedéseket 2016 végéig öt alkalommal újította meg az Obama adminisztráció, majd 2017-2021 között Donald J. Trump elnökségi ideje alatt a korábban meghozott korlátozások mértéke tovább bővült: kiterjedt a kiberbűnözésre, valamint a választási csalások esetében fellelhető beavatkozásokra, mindazokra, akik Észak-Koreával vagy Venezuelával folytatnak bármilyen kereskedelmi tranzakciókat vagy egyéb ügyleteket, továbbá a tömegpusztító fegyverek alkalmazóira. Ezek a szankciók az Obama elnök által hozottakhoz képest abban mutattak különbséget, hogy nem csak Oroszországot, hanem mindazokat az országokat érinti, amelyek az USA külpolitikája szempontjából tiltólistán vannak.

A diplomáciai elhidegülés mellett a külkereskedelemben is jelentősen visszaesés mutatkozott Oroszország és az USA, valamint az addigi partnerországok jelentős része között. A csökkenő tendenciára a hozott szankciók mellett hatással volt az egyes államok agresszió ellenessége is, emiatt pedig mind az orosz export, mind az import 2014-2016 között nagy mértékben visszaesett.

Joe Biden elnöksége elejétől támogatja az ukrán nép szuverenitását, valamint az orosz agresszióval szembeni fellépést. 2021 során többször is egyeztetett egymással az orosz és az amerikai elnök, egyetértést azonban nem alakult ki a vitás kérdésekben. Az idén tavasszal fokozódó ukrán válság során további szankciók kerültek elfogadásra Oroszországgal szemben, amelyek az eddigiekhez képest sokkal erőteljesebben kívánják a megfogalmazott célokat elérni. A személyi, gazdasági és intézményi intézkedések mellett pénzügyi és egyes orosz médiumok és vállalatok elleni korlátozások is érvénybe léptek, ezzel is egyre nagyobb nyomást gyakorolva Moszkvára. Az USA-val való gazdasági kapcsolatok száma és mértéke lecsökkent, az Európai Unióval és az egyes európai országokkal szintén, az APEC tagállamok közül sokan ugyanígy változtattak az addigi élénk orosz külkereskedelmükön. Míg a 2014-es szankciók a legtöbb orosz kereskedelmi kapcsolatra nem voltak drasztikus hatással (például Egyesült Királyság), addig az idén elfogadott korlátozások már erőteljesebben módosítják a gazdasági partnerek számát és hovatartozását.

Magyarország esetében az orosz kapcsolatok történelmi háttérrel is rendelkeznek, napjainkban pedig leginkább az energiahordozók azok, amelyek Oroszországból kerülnek behozatalra. A két ország közötti kereskedelem az elmúlt években visszaesett: míg 2010-ben a hazánkba irányuló orosz export 7,23 milliárd USD értéket tett ki, addig ez 2020-ban már csak 2,15 milliárd USD volt. Az időközben kirobbant orosz-ukrán háború és az ezzel kapcsolatos korlátozások így a magyar-orosz külkereskedelemre is hatással voltak.

Oroszország az elmúlt 30 év során változatos külkapcsolatokat alakított ki: míg a 2000-es évek első feléig úgy tűnhetett az USA-val sikerül gazdasági és politikai egyensúlyt teremteniük egymás között, addig 2010-től napjainkig mindezen törekvéseit inkább Kína és más ázsiai országok felé irányítja. Az új együttműködések mindeddig gyümölcsözőnek tűnnek, mindössze az a kérdés, hogy meddig marad ez így. A jelenlegi orosz vezetés mellett várhatóan ez lesz az irány, később viszont az orosz gazdaság diverzifikációjához, valamint fejlődéséhez elengedhetetlen lesz a bővítés, ami nem csak az ázsiai gazdaságok egy részét kell felölelje.