"Mától kezdve nem tárgyalunk, mától kezdve lövünk!" - 64 éve volt a salgótarjáni sortűz

1956. december 8-án délelőtt tizenegy órára mintegy négyezer fős tömeg gyűlt össze a salgótarjáni megyei tanács épülete előtt. A tüntetők két, aznap kora reggel letartóztatott munkástanácsi vezető szabadon bocsátását, valamint a szovjet intervenciós csapatok Magyarországról való kivonását követelték.

Az épület köré a kádárista karhatalom, a pufajkások, valamint a helyi rendőrség és a városban állomásozó szovjet ezred katonái vontak gyűrűt. Tizenegy óra körül néhány figyelmeztető lövést a tömegre irányzott sortűz követett, aminek nyomán több tucat ember, köztük nők és gyerekek maradtak holtan a tér kövezetén.

Innentől kezdve kontrollálatlan állami erőszak szabadult rá az országra. Ennek kettős célja volt. Egyrészt a kettős hatalom felszámolása, valamint a lakosság megfélemlítése, az „ellenforradalmi" hangok elnyomása.

A brutális akciót irányító főtisztek a Kádár-rendszerben fényes karriert futottak be, és Salgótarján egészen a rendszerváltásig tabutémának számított. Az 1956-os sortüzek egyik fő felelőse, Biszku Béla egykori belügyminiszter, aki a pártfórumokon „még több fizikai megsemmisítést" követelt, elkerülte a börtönbüntetést, mert az ellene indított büntetőeljárás során, 2016-ban meghalt.

Az 1956. december 8-ai salgótarjáni vérengzés a kádári megtorlás brutalitásának lett a szimbóluma.

Mindazokat, akik felelősek voltak ezekért a gyilkosságokért, nem vonták felelősségre soha.

Soha többé kommunizmust, soha többé szocializmust!