Trianon 103!

Még élünk, létezünk és remélünk! 103 évvel a gyalázatos diktátum után így lehetne a legjobban összefoglalni azt, miért kell erre a tragikus napra emlékeznünk minden évben. Szerencsére az emlékezés mellett ma már egyre többen beszélnek arról, mit kell tennünk a jövőben, hogy ne történjen mégegyszer velünk egy ilyen tragédia. Az emlékezés mellett egyre többen emelik fej a fejüket, és a cselekvő hazafiság programját hirdetik. Befektetésre, nemzeti tőkére, sportsikerekre és gazdasági eredményekre van szükség Magyarországon és a hatáton túli magyr közösség körében. Csak egy sikeres anyanemzetre, és csak sikeres határon túli magyar közösségekre lehet a jövőt építeni!

Tudom, nehéz időket élünk, teljesen kiszámíthatatlan, mit hoz a világpolitika menete, és ebben milyen sors juthat a magyarságnak. A legfontosabb, hogy a nemzeti egységet megőrizzük, és konszenzus legyen abban, mit kell tenni a legnehezebb időkben is. Csak stabil és kiszámítható politikával lehet megőrizni a magyarságot ebben a világban. Csak egy önmagában bízó, és alkotó nemzet tud a 21. század viharaiban fennmaradni. A 103 évvel ezelőtti nemzeti sorstragédia arra tanít minket, hogy még egy ekkora csapás sem pusztította el a magyarságot, és képesek voltunk megmaradni. Ez legyen iránytűnk a következő évszázadokban is!