1 grafikon, 2 szakember, 3-3 bekezdés

Sorozatunkban két szakember kommentál egy ábrát 3-3 bekezdésben.

A mai ábra az orvosi vizsgálatra/kezelésre váró gyermekek arányának változását mutatja 2021 és 2024 között. A vizsgált arány nálunk csökkent a legnagyobb mértékben, míg sok más európai államban emelkedett.

👨‍ Kovács András, a Mandiner újságírója:

Magyarország az Európai Unió élére került! 2021-ről 2024-re az orvosi kezelésre váró gyermekek aránya 3,6 százalékponttal csökkent az Eurostat legfrissebb adatai szerint! Ilyen nagy mértékű javulás nem történt egyetlen uniós tagállamban sem a mögöttünk hagyott három évben. A magyar egészségügy tehát minden baloldali álhírrel szemben igenis kiválóan teljesít, főképpen a hazai gyermekgyógyászat.

2021-ben még a magyarországi gyermekek 5,1 százaléka várt orvosi kezelésre és vizsgálatra. Akkor a magyar adat rosszabb volt, mint a 3,6 százalékos uniós átlag. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a COVID-járvány csúcspontján a magyar egészségügy kapacitásai sok esetében csak az életmentésre koncentráltak, míg a halasztható egészségügyi problémákkal csak később foglalkoztak. 2024-re a magyar adat 1,6 százalékra csökkent, míg az uniós átlag 3,2 százalékra. Jól látszik, hogy az óriási magyar előrelépés egyik legfőbb eredménye, hogy az uniós átlaghoz képest is sikerült lényegesen jobb eredményt felmutatni. De mi történt a többi európai országban? A sokszor csodált Finnországban 5,3, Franciaországban és Litvániában 1,9-1,9, míg Ausztriában 1,4 százalékponttal nőtt a kezelésre váró gyermekek aránya!

☝ Még mielőtt bárki félreértene, ez a friss Eurostat adat nem azt jelenti, hogy minden rendben van a magyar egészségügyben, míg Finnországban pokoli állapotok uralkodnának. Azt látjuk, hogy a hazai egészségügy igenis képes kiemelkedő eredményeket elérni, és egy szó sem igaz, abból a lépten-nyomon terjesztett baloldali álhírből, hogy a hazai ellátórendszer az összeomlás küszöbén lenne, sőt már össze is omlott.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője:

Az elmúlt 15 évben az egészségügyben zajló bérfejlesztés drámai mértékű volt. Egy 20 éves jogviszonnyal rendelkező orvos bére például 198 ezer forintról 1,5 millió forintra nőtt, ami több mint hétszeres emelkedés. Egy 41 éve dolgozó orvos átlagfizetése pedig 262 ezer forintról 2,4 millióra, azaz több mint kilencszeresre emelkedett.

🧒 Emellett a gyermekek egészségének védelme is stratégiai fontosságú üggyé vált, amelyben a megelőzés és az egészségtudatosság kapott központi szerepet. Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja kiemelt figyelmet fordított a gyermekekre, fiatalokra és családokra. Ezzel párhuzamosan, már 2012/2013-tól megkezdődött a mindennapos testnevelés bevezetése a magyar iskolarendszerben, amely felmenő rendszerben biztosítja, hogy minden tanuló számára napi rendszerességgel legyen mozgáslehetőség.

A kormány 2018-ban tovább erősítette a gyermekegészségügyi célokat, amikor elfogadta a 2030-ig szóló Nemzeti Gyermekegészségügyi Programot, amely átfogó keretet ad a gyermekkori betegségek megelőzésére, az egészségügyi ellátás korszerűsítésére, valamint az egészséges életmódra nevelés intézményesítésére. Ezek a lépések együtt egy olyan hosszú távú, tudatos egészségpolitikai irányt jelölnek ki, amely a jövő generáció testi-lelki jólétét helyezi a középpontba. Mindezek fényében jól látható, hogy a fontos egészségügyi mutatónk javulása nem a véletlen műve volt.

👇 Az ábra forrása a komment szekcióban található.