️ Nincs még egy nemzet a világon, amelyiknél annyi töltött káposzta és pörkölt álcázná magát fagyinak vagy tejfölnek a fagyasztóban, mint nálunk.

Nálunk, ahol nincs valamirevaló háztartás egy nejlonzacskókkal teli nejlonzacskó nélkül, ami mellett a befőttesüvegekből álló jenga-torony várja, hogy jó legyen egyszer valamire. Ahol a fél literes Coca-Colás palackban garantáltan Jóska/Pista/Fülöp/Nagyapa pálinkája várja, hogy az egekig magasztalják. Ahol külön Facebook-csoportban osztják meg egymással módszereiket a nyest ellen küzdők. Ahol ugyanúgy bátran nekiindul bárki gipszkartonozásnak, kertrendezésnek vagy nyitott szívműtétnek a mesterséges intelligencia segítségével - mert: “majd én azt tudom”, dolgozik az öntudat.

Ahol öt perc alatt tízmillió szakértője lesz bármilyen közérdekű ügynek a pandémiától a vízszabályozásig. Ahol elmarad a síedzés, mert leesett a hó, és a havas úton nem tud felmenni a kisbusz a Mátrába. Ahol feljelentik a szomszédot egy a kerítés fölött átlógó alma miatt, de az égő kamionból mentik ki az ismeretlen sérülteket. Ahol nincsen se házibuli, se rave party mulatós nélkül. Ahol hamarabb születik mém egy politikai döntésből, mint hogy az életbe lépne, ahol mindegy, milyen távol vagy a pénztárnál a sorban mögötted állótól, tuti, hogy a sarkadra tolja a kocsit, vagy leveri a vesédet a kosarával. Ahol csípőprotézistől a márványszobron át a napelemig bármit meg lehet oldani okosba’, általában két telefonnal.

Nincs még egy nemzet, amelyiknél bármelyik óránál pontosabban jelezné az időt a szomszéd klopfolása, a menetrend szerinti flex vagy a lombfúvó. Ahol zászlók lopkodásával akarják formálni a közéletet. Nincs még egy nemzet, amelyiknek egyik nyelvi szuperereje az ige, amivel bármilyen más igét helyettesítve, az igekötőket cserélve egy komplett történetet elmesélhetünk: felbasz, lebasz, kibasz, átbasz, elbasz, bebasz, hozzábasz. Másik szuperereje az elmondhatatlanul választékos káromkodás, meg a humor... istenem, az a páratlan magyar humor, amivel bármikor, bármit fel tudunk dolgozni.

A végletesség, a rengeteg fájdalom, sérelem, szenvedés, és a még annál is több odafigyelés, támogatás és jóság. A találékonyság, hogy miénk a Rubik-kocka, a számítógép, a golyóstoll, Kertész Imre és Krasznahorkai László. Megszenvedett múlt és jövendő minden piros lámpánál. Ha van tűzijáték, akkor miért nincs, és miért olyan színű a fényjáték, amilyennek valaki mondta...

Zúgjanak a flexek, járjanak a klopfolók, születésnapos az ország.

Legyünk büszkék mindenre, amit (nem) szégyellünk!

2026 Kőváry Anett II Minden jog fenntartva!