Soros-szervezetek is támadják a szuverenitásvédelmi törvényt az AB előtt

️"A külföldről támogatott civil szervezetek egyfajta "élet-halál" harcként fogják fel a kérdést. Emögött többek között az a körülmény is állhat, hogy a még nagyobb nyilvánosság, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkájából fakad, akár anyagilag is súlyosan érintheti ezeket a szervezeteket, sőt a külföldről forrásokhoz jutó pártok is profitálhatnak egy eredményes beadványból."

Sajtóinformációk szerint az Alkotmánybíróság pénteken rendkívüli teljes ülésen folytatta a szuverenitásvédelmi törvény alkotmányossági vizsgálatát. Az eljárás alapja az az alkotmányjogi panasz, amelyben a Transparency International Magyarország (TIM) a törvény több pontjának megsemmisítését kérte az alkotmánybíráktól.

A TIM-hez un. amicus curiae, támogató szakvélemény keretében csatlakoztak az Amnesty Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság, illetve 29 másik civil szervezet. Állításuk szerint a szuverenitásvédelmi törvény rendelkezései sértik az Alaptörvényt, a véleménynyilvánítás szabadságát, a tisztességes hatósági, illetve bírósági eljáráshoz és jogorvoslathoz való jogokat, ellentétesek a jogállamiság elvével és nemzetközi szerződésbe is ütköznek. A törvényt támadó szervezetek az aHang Platform, Alternatív Közösségek Egyesülete, Artemisszió Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Civil Közoktatási Platform, Civilek Józsefvárosért Egyesület, Cromo Alapítvány, DebrecenPride LMBTQI-szervezet Polgárjogi Társaság, Emberség Erejével Alapítvány, Energiaklub Szakpolitikai Intézet, Greenpeace Magyarország, Háttér Társaság, Humán Platform, K-Monitor, Közélet Iskolája, Levegő Munkacsoport, M. Színházi Egyesület, Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány, Magyarországi Európa Társaság, Ökotárs Alapítvány, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Polgár Alapítvány az Esélyekért, Political Capital, Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége, Társaság a Szabadságjogokért, Utcáról Lakásba! Egyesület, Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület és a Védegylet Egyesület.

A neve elhallgathatását kérő alkotmánybírósági tanácsadó forrásunk szerint a beadvány érdemi újdonságot a korábban előadott kritikákhoz képest nem tartalmaz, az viszont érezhető, hogy a külföldről támogatott civil szervezetek egyfajta "élet-halál" harcként fogják fel a kérdést. Emögött többek között az a körülmény is állhat, hogy a még nagyobb nyilvánosság, amely a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkájából fakad, akár anyagilag is súlyosan érintheti ezeket a szervezeteket sőt forrásunk is megerősítette, hogy a külföldről forrásokhoz jutó pártok is profitálhatnak egy eredményes beadványból. Ezt támasztja alá a Helsinki Bizottság azon hivatkozása, hogy egy a civil szervezetek között végzett felmérés szerint számos szervezet döntött úgy, hogy felhagy bizonyos – minden tekintetben jogszerű – tevékenységekkel, illetve nem vesz igénybe bizonyos – szerintük szintén jogszerűen hozzáférhető – forrásokat.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a 2022-es választási évben, rekordösszegeket könyvelhettek a Soros Györgyhöz köthető hazai civil szervezetek, az Amnesty International egyetlen év alatt megháromszorozta az eszközállományát, több mint negyedmilliárd forinttal nőtt a magyarországi Helsinki Bizottság eszközállománya is 2021-ről 2022-re, továbbá a TASZ bevételei 2017 óta több, mint ötszörösére nőttek.

Mint ismeretes, a Szuverenitásvédelmi Hivatal „külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolása és támogatása” miatt vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország és a vele szorosan együttműködő Átlátszó ellen.

https://x.com/tuzfalcsoport/status/1855891146477642088?s=46