A fogyasztóvédelem előtt lehet a Tisza Párt alelnökének, Radnai Márknak botránya

️A Magyar Péter közeli bizalmasának számító, Tisza-párti alelnök, Radnai Márk még a közéleti szerepvállalása előtt, hangzatos ígéretek kíséretében indította el a színházi előadások online-közvetítésével foglalkozó üzleti vállalkozását.
A SzínházTV Produkciós Kft. azonban feltételezhetően jó ideje nem nyújtja az ügyfelei által elvárt szolgáltatást, sőt, a fogyasztói jogok védelmét biztosító alapvető garanciális szabályoknak sem tehet eleget. Ezt tanúsítja a projekt hivatalos Facebook-oldalán közzétett, csalódottságot és felháborodást kifejező számos hozzászólás.
Amennyiben a megfogalmazott jogsértések a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában beigazolódnak, akkor a Radnai ügyvezetésével működő cég komoly következményekkel nézhet szembe.
Egy újabb, a Tisza Párt környékén felbukkanó, jelentős számú magyar embert megkárosító ügy pedig ismételten felvetné a kérdést: vajon rá lehet-e bízni az ország vezetését, illetve a közhatalmat olyan szereplőkre, akik még a saját ügyfeleik alapvető jogait sem tartják tiszteletben az üzleti életben?

Radnai Márknak, a Tisza Párt alelnökének ügyvezetése mellett működő SzínházTV Produkciós Korlátolt Felelősségű Társaság kezdetben sokat ígért ügyfeleinek: „Bárhol is legyél, nem maradsz le kedvenc színházad darabjairól”. A cégben vezető tisztségviselőként eljáró Radnai emellett számos interjúban személyesen is nagyratörő tervekkel és küldetéstudattal népszerűsítette üzleti vállalkozását a közönség számára. Egy lapnak például úgy nyilatkozott, hogy szerinte a SzínházTV a szakma mellett „a nézőknek is jót fog tenni”, célkitűzésük pedig, hogy „minőségi színházat közvetítsenek”. Az ügyvezető az interjúban még sajnálatát is kifejezte amiatt, hogy „egy világjárvány kellett hozzá, hogy a szakma felismerje az ebben rejlő lehetőségeket”.

Pedig Radnai ekkor már tudhatta, hogy az üzlet, amibe fogott, korántsem kockázatmentes. Ezt igazolja egyebek mellett a pár hónappal az indulást követően, a Forbes-nak adott interjúja is, amelyben Magyar Péter bizalmasa saját maga fogalmazott úgy a SzínházTV-vel összefüggésben, hogy „lehet, hogy a végén az egész eltűnik, kikopik”.

A Tisza Párt alelnökének ebben tényszerűen igaza volt, hiszen a közzétett beszámolókat megvizsgálva, a cég működése nemigen volt fenntartható: a 2020-as - mindössze 4 hónapot felölelő - évet rögtön több mint 13,5 millió forintos negatív pénzügyi eredménnyel zárta a Kft., amit ugyan 2021-ben egy minimális, 2 millió forintos adózott eredmény követett, de 2022-ben ismét jelentős, 18,5 millió forintot meghaladó veszteség következett be.

Kerestük a SzínházTV Produkciós Kft. 2023-as beszámolóját is, ám annak közzétételére a vonatkozó törvényi kötelezettség ellenére, mind a mai napig - vagyis több hónappal a közzétételi határidőt követően - sem került sor.
A cégnyilvántartás adataiból az viszont kiderült, hogy Radnai cégére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024. január 8-i hatállyal végrehajtást rendelt el.

Mindeközben - nem sokkal a SzínházTV Produkciós Kft.-vel szembeni végrehajtás elrendelésének időpontját követően - Radnai Theatroo Digital Kft. néven indított új startupot a „SzínházTV ötletének tovább gondolására”. Ám a jelek szerint ez a vállal(koz)ás sem volt sikeres, ugyanis a SzínházTV honlapja továbbra sem elérhető, míg a hivatalos Facebook, illetve Youtube platformok több mint egy éve nem frissültek (érdemi) tartalommal.

De ami ennél lényegesen fontosabb, hogy a jelek szerint, valószínűsíthetően a korábbi cég tevékenységének lezárása sem ment végbe úgy, ahogyan azt a jóhiszeműség és tisztesség elve, valamint a hatályos jogszabályok és fogyasztói jogok védelmét biztosító alapvető garanciális rendelkezések megkívánják. Ezt tanúsítja a SzínházTV Facebook-oldalán közzétett, feltételezhetően átvert ügyfelektől származó, csalódottságot és felháborodást kifejező számos hozzászólás:

• „Én a kifizetett előadásomat nem tudom lejátszani, többször írtam levelet, de semmi válasz nem érkezett. Ez az oldal egy ÁTVERÉS!!! Nem ajánlom senkinek!”
• „Nekem van még 2 előadás, amit megnézhetnék a 4-ből, de a rendszer nem engedi…”
• „Már többször és több helyen kérdeztem, de választ nem kaptam, az automatikus visszajelzéseken túl.”
• „Én ma írtam a Fogyasztóvédelemnek, javaslom ugyanezt tenni minden érintettnek.”
• „… elég gáz, hogy pont egy színházi platform így átverjen mindenkit, egyetlen bejelentés vagy sajnálkozás nélkül felszívódva. Írok én is a fogyasztóvédelemnek…”

Radnaiék ügye tehát a fogyasztóvédelemi hatóság előtt lehet. Ennek, illetve a fentiek kapcsán érdemes tehát rögzíteni, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény egyértelműen meghatározza, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül különösen egy termék (áru vagy szolgáltatás) meghatározott áron való vásárlására történő felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott terméket a kínált áron nem fogja tudni megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni. Továbbá szintén tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül a termék meghatározott áron való vásárlására felhívás, majd a termék ésszerű időben való szolgáltatásának visszautasítása. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt – a törvényben meghatározott kivételekkel – a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.

Emellett a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény értelmében főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi – a szerződés létrejöttére, érvényességére, joghatásaira és megszűnésére vonatkozó rendelkezések kivételével – többek között a szolgáltatásnyújtással, a panaszkezeléssel, ügyfélszolgálattal összefüggő rendelkezések betartását is, és eljár azok megsértése esetén.

Ha a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, jogkövetkezményről dönt, amelynek keretében többek között elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását, vagy adott esetben - pl. ha a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti - fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók. A bírság összege több tényezőtől - egyebek mellett a vállalkozás éves nettó árbevételétől (ez a SzínházTV Kft. esetében 2021-ben közel 200 millió forint volt), az okozott jogsértés (pl. vagyoni hátrány) jellemzőitől stb. - függ, és százezer forinttól, akár többszáz millió forintig (bizonyos esetekben több milliárd forintig) terjedhet.

Vagyis, amennyiben a fogyasztói panaszok alapján a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során bizonyítást nyernek a SzínházTV-vel kapcsolatban az ügyfelek által megfogalmazott kritikák (jogsértések), akkor a Radnai ügyvezetésével működő cég komoly következményekkel nézhet szembe.

Ha pedig mindez bekövetkezik, az több szempontból is kellemetlenül érintheti nemcsak személyesen Magyar Pétert, hanem egyúttal az egész politikai közösségét.
Egyrészt, a párt vezetői pozíciójába Magyar által beemelt Radnai renoméját már így is jelentősen megtépázták korábbi botrányai. Ismert ugyanis, hogy a közélet megújítását célul kitűző Tisza Párt operatív működéséért felelős alelnöke politikai szerepvállalása előtt - még a Magyartól megszokott kommunikációs agresszivitást is megszégyenítő módon - fenyegetett meg fizikai bántalmazással többeket, így egy színikritikust („Kártékony csótány […] Ha még egyszer meglátlak bármelyik előadásom közelében egyesével töröm el minden ujjad”) és egy újságírót is (utóbbinak már kéztörést helyezett kilátásba az újdonsült politikus).
Másrészt azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyar Péter körül már korábban is felbukkantak olyan szereplők, akikhez magyar emberek ezreinek megkárosítása fűződik. Egykori bizalmasa és gazdasági vezetője pl. piramisjáték miatt négy évet töltött fegyházban.

Egy újabb, a Tisza Párt környékén felbukkanó, jelentős számú magyar embert megkárosító ügy minden bizonnyal Magyar Péter - egyébként is fragmentált - támogatói körében is határozottan felvetné a kérdést: vajon rá lehet-e bízni az ország vezetését, illetve a közhatalmat olyan szereplőkre, akik még a saját ügyfeleik alapvető jogait sem tarthatják tiszteletben?