Tényi István hivatali visszaélés miatt feljelentette a miniszterelnököt

️Az ismert jogvédő 2026. július 13-án részletes büntetőfeljelentést nyújtott be a Központi Nyomozó Főügyészségre. A beadvány hivatali visszaélés bűntettének gyanúját veti fel Magyar Péter miniszterelnökkel szemben. A dokumentum szerint a kormányfő az Alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban olyan üzenetet fogalmazott meg Sulyok Tamás köztársasági elnök felé, amely korlátozhatja az államfő alkotmányos jogait.

A július 13-i események

Ugyanezen a napon fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely többek között a köztársasági elnök mandátumának rövidítését is tartalmazza. Az ellenzék „alkotmányos puccsnak” nevezte a lépést. Ugyancsak ezen a napon jelent meg Pokol Béla volt alkotmánybíró interjúja, amelyben élesen bírálta a miniszterelnök azon üzenetét, miszerint Sulyok Tamásnak öt napon belül alá kell írnia a módosítást, különben megfosztási eljárás indul ellene. Pokol szerint ez a megfogalmazás veszélyes, mert az Alaptörvény az elnöknek két utat enged: vagy aláírja a törvényt, vagy előzetes normakontrollra küldi az Alkotmánybírósághoz. A miniszterelnöki üzenetből hiányzott annak tisztázása, mi történik az utóbbi esetben.

Sulyok Tamás köztársasági elnök ugyanezen a napon közleményben utasította vissza a kijelentéseket, és szerintük a közvélemény manipulálását, valamint nyomásgyakorlást szolgálják az elnök autonóm döntésével szemben.

A feljelentés központi állítása

Tényi István beadványa szerint a miniszterelnök – hivatalos személyként – olyan üzenetet küldött az államfőnek, amely alkalmas lehet az elnök alkotmányos jogának korlátozására. Az Alaptörvény ugyanis az államfőnek jogot ad arra, hogy egy törvényt ne írjon alá azonnal, hanem elküldje az Alkotmánybírósághoz előzetes vizsgálatra. Ha valaki azt üzeni, hogy „írja alá öt napon belül, különben eljárás indul”, az a feljelentés szerint jogtalan hátrányt okozhat az államfőnek azáltal, hogy elvonja tőle ezt a választási lehetőséget.

A beadvány az Alaptörvény több alapvető rendelkezésére hivatkozik: a jogállamiság elvére, a hatalommegosztás szabályára, az államfő sérthetetlenségére és a megfosztási eljárás szigorú garanciáira. Ezek a szabályok azt szolgálják, hogy senki ne használhassa pozícióját arra, hogy az államfőt a saját jogának gyakorlásában akadályozza.

Sólyom László „láthatatlan alkotmány” elmélete

A feljelentés kiemelten hivatkozik Sólyom László korábbi alkotmánybíró, az Alkotmánybíróság első elnökének gondolataira. Sólyom László vezette be a magyar alkotmányjogba a „láthatatlan alkotmány” fogalmát. Eszerint az írott alkotmányszöveg mögött létezik egy mélyebb, elvi réteg – olyan alapelvek és értékek rendszere, amelyeket az Alkotmánybíróság ítéletei során folyamatosan pontosít és véd. Ez a „láthatatlan alkotmány” az alkotmányosság végső mércéje, és Sólyom szerint még a parlament által elfogadott alkotmánymódosítások is ütközhetnek vele, ha sértik a jogállamiság, a hatalommegosztás vagy az alapvető jogok lényegi magját.

A feljelentés szerint ez a megközelítés különösen fontos a jelenlegi helyzetben. Ha az Alkotmánybíróság Sólyom László által kidolgozott elvek alapján vizsgálhatja az alkotmánymódosítások tartalmi alkotmányosságát is, akkor az államfőnek különösen fontos joga, hogy előzetes normakontrollra küldje a törvényt. A miniszterelnök állítólagos üzenete – az öt napos határidő és a megfosztási eljárás kilátásba helyezése – éppen ezt a jogot vonhatja el vagy teheti kockázatossá. Tényi István beadványa ezért arra is utal, hogy egy ilyen nyomásgyakorlás nemcsak az államfő személyes jogát sértheti, hanem az Alkotmánybíróság Sólyom László által képviselt alkotmányvédelmi szerepét is gyengítheti.

A beadvány hangsúlyozza, hogy az ügyben magas rangú közjogi tisztségviselők érintettek, ezért kizárólag a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozhat. Tényi István ezért kérte az ügyészséget, hogy szükség szerint rendeljen el feljelentés-kiegészítést, tisztázza a tényállást, és szükség esetén indítsa meg a nyomozást.