Magyar Péter és a Velencei Bizottság: komoly kihívás előtt a kormány

️ A Tűzfalcsoport ezúttal annak nézett utána, hogy Magyar Péter Sulyok Tamás ellen indított hajszájában milyen szerepe lehet a Velencei Bizottság döntésének.

Magyar Péter már a választások előtt kilátásba helyezte több közjogi méltóság elmozdítását. Noha a Tisza párt a szavazásra jogosultak felének sem nyerte el a szavazatát – 8,1 millió jogosultból 3,4 millió szavazott a Tiszára –, Magyar Péter rendszerváltást hirdetett és átfogó tisztogatásba kezdett. A cél a 2,4 millió szavazatot elnyert ellenzék teljes ellehetetlenítése és minden közjogi pozíció megszerzése.
Ruff Bálint miniszteri kinevezése a liberális szavazóknak tett gesztusként értékelhető. Noha a liberálisok szavazóbázisa jelentéktelen, az MSZP-SZDSZ koalíció is igazolta, hogy milyen veszélyesek lehetnek a pozíciók megszerzésére irányuló törekvések. A megüresedő közjogi posztokat a saját embereiknek akarják, ezért mozdult a régi gárda és a Soros-aktivisták hálózata. Naponta hergelik Magyar Pétert, hogy váltsa már le az összes közjogi tisztségviselőt.

A Tűzfalcsoport arra is kereste a választ, hogy Magyar Péter enged-e a liberális nyomásnak, vagy megvárja a Velencei Bizottság döntését. Az általunk megkérdezett szakértők szerint felér egy politikai öngyilkossággal, ha Magyar nem veszi figyelembe a testület állásfoglalását és előtte lemészárolja a nyolc vezetőt.

A liberálisok arra hivatkoznak, hogy Magyar május 31-ig adott határidőt, és az már rég letelt. A Velencei Bizottság következő plenáris ülése október 9-10. napján lenne, addig pedig fennmaradna a bizonytalan politikai helyzet.

Korábbi Velencei Bizottsági döntések és idézetek

A Velencei Bizottság (Európai Demokrácia Keresztül a Jogon Bizottság) számos korábbi véleményében foglalkozott hasonló kérdésekkel Magyarországon, különösen a közjogi méltóságok mandátumának védelmével és a bírói/közjogi függetlenséggel. Ezek egyértelműen óvtak az idő előtti mandátum-megszüntetésektől.
Már a 2011-es új Alaptörvényről szóló véleményében (CDL-AD(2011)016) a Bizottság hangsúlyozta:

„Az átmeneti rendelkezéseket nem szabad felhasználni arra, hogy véget vessenek azoknak a személyeknek a hivatali idejének, akiket a korábbi Alkotmány alapján választottak vagy neveztek ki.” (para. 140)

Ez közvetlenül releváns a jelenlegi helyzetre, ahol hasonlóan politikai indíttatású váltások merülnek fel.

A bírói függetlenségről szóló 2012-es véleményében és annak kiegészítéseiben a Bizottság kritizálta a bírák kényszer-nyugdíjazását és a mandátumok önkényes módosítását, mert az aláássa a hatalmi ágak elválasztását és a függetlenséget. A testület szerint az ilyen intézkedések ellentétesek az európai standardokkal, és veszélyeztetik a jogállamot.
Hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a lengyel esetekben is, ahol a Velencei Bizottság többször bírálta az alkotmánybírósági és bírósági vezetők politikai befolyás alatt történő eltávolítását vagy kinevezését, hangsúlyozva, hogy a mandátumok védelme kulcsfontosságú a független intézmények működéséhez.

Jogi precedensek és nemzetközi gyakorlat

Magyar Péternek ugyanakkor figyelembe kell vennie, hogy Sulyok Tamás már a nemzeti ellenállás szimbólumává kezd válni, és ez helyzetbe hozhatja a választási vereség miatt nehéz helyzetbe került nagyobb ellenzéki pártot. A közjogi méltóságok elmozdítása jelentős politikai következményekkel járhat bel- és külföldön egyaránt. A két nagy nemzetközi bíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECtHR) és az Európai Unió Bírósága (CJEU) – gyakorlata egyértelmű: az ilyen ügyekben várható döntések a következő választásokat befolyásolhatják, és arra utalhatnak, hogy Magyar Péter egypárti diktatúrát épített ki.

Kiemelkedő precedens Baka András ügye. Az ECtHR Nagykamara 2016-os ítéletében megállapította a leváltás jogszerűtlenségét, hivatkozva a Velencei Bizottság álláspontjára is. Hasonlóan tanulságos Jóri András esete, ahol az EU Bírósága ítélte el a mandátum idő előtti megszüntetését.
Lengyelország példája különösen figyelmeztető, ahol a Velencei Bizottság és az európai bíróságok sorozatos döntései mutatták ki a reformok káros hatásait a bírói függetlenségre.
Szakértőink szerint a Velencei Bizottság sürgős eljárásban vizsgálja Magyar terveit, tehát akár egy hónapon belül többet tudhatunk az ügyről. Amennyiben a közméltóságok elmozdítását jogszerűtlennek ítéli a testület – korábbi véleményeivel összhangban –, Magyar Péternek alaposan át kell gondolnia, hogy mit tesz. Ha ezek után is a mészárlás mellett dönt, végzetes hibát vét. A szövetségesei Brüsszelben elbizonytalanodnak, itthon pedig tömegdemonstrációk jeleznék, hogy lelepleződött.

A parlamenti ülések azt igazolják, hogy Magyar Péter miniszterei, képviselői az ő engedélye nélkül még mosolyogni sem mernek, nemhogy megszólalni, így a közméltóságok helyére is ilyen figurákat szán. Az egész politikai szituáció az abszolút monarchiára hajaz az elemzők szerint.

Következtetés

Szakértőink szerint Magyar Péter nem tud számára igazán jó döntést hozni, és ez a vég kezdete lehet. Magyar egy csapdahelyzetbe lavírozta magát, és egyetlen menekülő utat a Velencei Bizottság döntésének tiszteletben tartása jelentené. A döntése politikai jövőjét is befolyásolja, és a mézes hetekből könnyen szigorú böjt lehet. A nemzetközi precedensek – beleértve a Velencei Bizottság egyértelmű figyelmeztetéseit a mandátumok védelméről – világosan mutatják, hogy a közjogi méltóságok idő előtti eltávolítása nem csupán jogi, hanem súlyos politikai kockázatokkal jár, amelyek hosszú távon alááshatják a kormányzati legitimitást.