Itt a jegyzőkönyv, ami fejfájást okozhat Magyar Péteréknek

️Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága jegyzőkönyve: a DH-DD(2021)656E számú magyar kormányjelentés (2021. június 24.), amely a Baka kontra Magyarország ügy végrehajtásáról számol be és ez alapján értelmet nyer, hogy Magyar Péternek miért van szüksége további időre ahhoz, hogy elmozdítsa első körben tervei szerint a köztársasági elnököt – egy hónap pedig messze elégtelen a jogszerű megoldás kidolgozásához.

Az Európa Tanács 2023-ban is jelzett

Az Index korábban arról számolt be, hogy strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi bírósága ítéleteinek végrehajtását ellenőrző Miniszteri Bizottság ideiglenes határozatában felszólította a magyar hatóságokat, hogy legkésőbb szeptember 30-ig nyújtsanak be „frissített cselekvési tervet” arra vonatkozóan, hogy miként kívánják eloszlatni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával és függetlenségével kapcsolatos aggályokat.

Arra is felszólították a magyar hatóságokat, hogy vezessenek be intézkedéseket annak biztosítására, hogy a Kúria elnökének felelősségre vonásáról szóló parlamenti döntést egy független bírói testület felügyelje.
Mindezek mellett azt kérték, hogy a hatóságok folytassák a bírák jogállására és a bíróságok igazgatására vonatkozó hazai jogszabályok értékelését, beleértve az összes elfogadott és tervezett jogalkotási és egyéb intézkedésnek a bírák véleménynyilvánítási szabadságára gyakorolt hatásának elemzését.

BIZTATTÁK TOVÁBBÁ AZ ÉRINTETTEKET TOVÁBBÁ ARRA IS, HOGY A HATÓSÁGOK TERJESSZÉK ELŐ AZ ÉRTÉKELÉSÜK SORÁN TETT KÖVETKEZTETÉSEKET AZÉRT, HOGY A MINISZERI BIZOTTSÁG TELJESKÖRŰEN ÉRTÉKELNI TUDJA, HOGY AZ ÉRINTETT ÜGYEKBEN MEGÁLLAPÍTOTT JOGSÉRTÉSEKNEK A BÍRÁK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSI SZABADSÁGÁRA GYAKOROLT „DERMESZTŐ HATÁSÁVAL” KAPCSOLATOS AGGODALMAKAT ELOSZLATTÁK-E.

Alkotmányos konfliktus a láthatáron

Ezek alapján az alkotmányos konfliktus elkerülhetetlennek tűnik, ha a kormány figyelmen kívül hagyja ezeket a korlátokat. A jogállam nem csupán hazai, hanem európai és nemzetközi kötelezettség, amelynek megsértése hosszú távú politikai és jogi következményekkel jár.

Magyar Péter a választási győzelem után ígérte, hogy gyorsan eltávolítja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét, az alapvető jogok biztosát és más közjogi méltóságokat. A kétharmad birtokában ez politikai szempontból könnyűnek tűnhet, de egy konkrét, 2021-es nemzetközi dokumentum világosan mutatja: ezek a lépések komoly jogi akadályokba ütköznek.

Mi van a DH-DD(2021)656E dokumentumban?

Ez a magyar kormány, akkor Varga Judit igazságügyi miniszter aláírásával hivatalos jelentése az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának. Ebben azt állították, hogy a Baka-ügyet lezárták, mert az eltávolítás „egyszeri alkotmányos átszervezés” volt, és többé nem fordulhat elő hasonló.

A Miniszteri Bizottság azonban ezt a magyarázatot nem fogadta el. A testület azóta is napirenden tartja az ügyet, mert hiányoznak a valódi garanciák a közjogi méltóságok és bírák idő előtti eltávolítása ellen.

A Baka-ügy rövid története – miért fontos most?

2012-ben a korábbi kormány alkotmánymódosítással idő előtt menesztette Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, mert bírálta a bírói reformokat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2016. június 23-án Nagykamarai ítéletében egyhangúlag megállapította Magyarország felelősségét:
• Sérült a 6. cikk 1. bekezdése (jog a bírósághoz): Baka nem fordulhatott semmilyen bírósághoz a mandátuma megszüntetése miatt.
• Sérült a 10. cikk (véleménynyilvánítás szabadsága): az eltávolítás kifejezetten a kritikái miatt történt, ami „hűtő hatást” gyakorol a többi bíróra és tisztségviselőre.

Magyarország 100 ezer euró kártérítést fizetett, de a lényeg az általános intézkedések voltak: be kell vezetni olyan szabályokat, amelyek megakadályozzák a jövőbeni önkényes, személyre szabott (ad hominem) eltávolításokat.

Miért okoz fejfájást ez Magyar Péter terveinek?

Ha most alkotmánymódosítással vagy törvénnyel próbálják eltávolítani a jelenlegi közjogi méltóságokat, a Miniszteri Bizottság azonnal összekapcsolja a Baka-üggyel. A DH-DD(2021)656E dokumentum pontosan azt a fajta érvelést tartalmazza („egyszeri átszervezés”), amit a Bizottság már korábban elutasított.
További konkrét döntések, amelyek nehezítik a helyzetet:
• Lengyel párhuzamok az Európai Unió Bíróságán (EUB): A C-619/18. ügyben (2019) az EUB elutasította a lengyel Legfelsőbb Bíróság elnökének és bíráinak önkényes nyugdíjazását. Hasonlóan a C-204/21. ügyben (2023) a bírói fegyelmi rendszer miatt ítélte el Lengyelországot, hangsúlyozva a bírói függetlenség és az eltávolíthatatlanság védelmét.
• Jóri András esete: A korábbi adatvédelmi biztos idő előtti eltávolítása után az uniós szabályok miatt teljes illetményt és juttatásokat kellett kifizetni. Azóta az EU szigorított az adatvédelmi hatóságok függetlenségén – Péterfalvi Attila erre hivatkozva mondja, hogy még alkotmánymódosítással sem távolítható el könnyen.

Magyaréknak miért kellhet az extra idő?

A DH-DD(2021)656E dokumentum bizonyítja, hogy a magyar kormány már 2021-ben is azt állította: „minden rendben van”. A Miniszteri Bizottság mégis továbbra is követeli a garanciákat. Magyar Péternek ezért nem elég a kétharmad – olyan jogszabályt kellene írnia, amely elkerüli az EJEB, az EUB és a Miniszteri Bizottság elmarasztalását.
Ehhez idő kell: jogi kidolgozás, esetleges Velencei Bizottság-vélemény, és felkészülés a nemzetközi reakcióra. Ha kapkodva csinálják, alkotmányos válság és újabb nemzetközi eljárások várhatók.

Ez a 2021-es dokumentum ma is aktuális figyelmeztetés: a közjogi méltóságok védelme nem csak magyar, hanem európai kötelezettség. Magyar Péteréknek ezért kell több idő, mint egy hónap.

Lábjegyzetek:
¹ Baka v. Hungary [GC], no. 20261/12, EJEB 2016. június 23.
² DH-DD(2021)656E dokumentum, Európa Tanács Miniszteri Bizottsága.
³ C-619/18, Bizottság kontra Lengyelország, EUB 2019. november 5.
⁴ Velencei Bizottság CDL-AD(2021)036 véleménye.
⁵ Magyar Helsinki Bizottság jelentései a Baka-ügy végrehajtásáról.