Szintet lépett az Országos Bírói Tanács politikai szerepvállalása

️ Az Országos Bírói Tanács az önkormányzatok jogvédelmét szerintük megtiltó kormányzati normák megsemmisítése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul

Az utóbbi hetekben egyre élesebb vita bontakozott ki a magyar igazságszolgáltatás függetlensége körül, amelynek középpontjában az Országos Bírói Tanács (OBT) súlyos aggályokat felvető tevékenysége áll.

A Kúria elnöke, Varga Zs. András által kiadott közlemény és az OBT legutóbbi lépései rávilágítanak arra, hogy a tanács – amelynek elsődleges feladata a bíróságok önigazgatásának biztosítása – egyre inkább politikai színezetű ügyekbe keveredik. Ez nem csupán szakmaiatlan, de jogszerűtlen is, hiszen ellentmond az igazságszolgáltatás alkotmányos semlegességének elvével. A következőkben áttekintjük a tényeket, amelyek alátámasztják ezeket az aggályokat.

A Kúria elnökének kritikája: Politikai befolyás és kiszivárogtatás

Varga Zs. András, a Kúria elnöke február 16-i közleményében élesen bírálta az OBT működését, kiemelve, hogy a tanács többsége már nem is törekszik a pártatlanság látszatának fenntartására. A közlemény szerint az OBT belső anyagai – amelyek az igazságszolgáltatás rendszerének átalakítását célozzák, akár az Alaptörvény módosításával is – feltűnő egyezéseket mutatnak politikai szervezetek és civil csoportok állásfoglalásaival.

Például január végén nyolc “civil” szervezet – köztük az Amnesty International Hungary, a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Hungary – angol nyelvű jelentést tett közzé, amely szinte szó szerint átvette az OBT még el nem fogadott tervezetének elemeit.

Ez a dokumentum az Európai Bizottság 2026-os jogállamisági jelentéséhez készült, és az Európai Bizottság magyarországi képviselete már érdeklődött is a Kúria elnöke iránt. Varga kiemeli, hogy az OBT anyagának kialakulását “politikai befolyás érte”, amit alátámaszt a szöveg egyezése a politikai pártokhoz köthető személyek nyilatkozataival, valamint a frissen megjelent Felforgatókönyv – a rendszerváltozás forgatókönyve című kötet igazságügyi fejezetével.

További aggályt kelt, hogy az OBT nem találta problémásnak a saját tagjai által jegyzett szöveg “nemzetközi anyagba” való átvételét, miközben bírák adatai szerepelnek a Tisza-párt listáján – ezt az OBT üléseinek jegyzőkönyvei (2025. december 3., 2026. január 14. és február 4.) is rögzítik. A Kúria elnöke ellen indított “integritás-vizsgálat” pedig, amely az OBT február 4-i ülésén elhangzott véleménye miatt indult, szerinte hozzá nem értésre vagy szándékos provokációra utal. Varga hivatkozik az Emberi Jogok Európai Bíróságának Baka v. Hungary ügyben hozott ítéletére, amely szerint a bírósági vezetőknek is joguk van a szabad véleménynyilvánításhoz az igazságszolgáltatást érintő ügyekben.

A Res Iudicata Egyesület kérésére kiegészített közlemény február 17-én további bizonyítékokat sorol fel: képernyőfotók és könyvfejezetek mutatják Laczó Adrienn, az egyesület tagjának kapcsolatait a Tisza-párttal és az OBT anyagával, ami tovább erősíti a politikai összefonódás gyanúját.

Ezek a tények arra utalnak, hogy az OBT nem csupán passzívan engedi a politikai befolyást, hanem aktívan részt vesz benne, ami aláássa a bíróságok alkotmányos semlegességét. Az Alaptörvény és a bíróságokról szóló törvények egyértelműen tiltják az ilyen tevékenységet, hiszen a bírák kötelesek politikailag semlegesek maradni.

Az OBT alkotmánybírósági beadványa: Közvetlen politikai beavatkozás

Az OBT politikai szerepvállalásának újabb példája a február 18-i beadvány az Alkotmánybírósághoz, amelyben a tanács a kormány február 4-i veszélyhelyzeti rendeletének megsemmisítését kéri. A rendelet az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásával kapcsolatos perek szabályait módosítja, lehetővé téve az inkasszót és megtiltva a jogorvoslatot.

Az OBT elnöke, Pecsenye Csaba által jegyzett kérelem szerint a rendelet megsérti a bíróságok véleményezési jogát, mivel előzetes konzultáció nélkül hozták meg. Bár ez formálisan a bíróságok eljárási jogaira hivatkozik, a lépés egyértelműen politikai kontextusban értelmezhető: a rendelet a Főváros és más önkormányzatok kormányzati elvonások elleni pereit érinti, amelyek ellenzéki vezetésű településeket sújtanak. Az OBT ezzel közvetlenül beleavatkozik a kormány és az önkormányzatok közötti konfliktusba, ami túlmutat a tanács önigazgatási hatáskörén.

A HVG említett cikke kiemeli, hogy a Fővárosi Törvényszék sem hajlandó törölni a folyamatban lévő pereket, csupán elnapolja őket, ami mutatja a rendelet jogi vitathatóságát. Az OBT beadványa azonban nem csupán jogi vélemény, hanem politikai állásfoglalás, hiszen egy háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormányzati döntést támad anélkül, hogy figyelembe venné az igazságszolgáltatás semlegességét.

Ez szakmaiatlan, mert a tanácsnak nem feladata a kormányzati politika közvetlen bírálata, és jogszerűtlen, mivel ellentmond a bíróságok szervezetéről szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, amely szerint a Kúria elnöke sem tartozik a bírósági vezetők közé – ezzel is hangsúlyozva a hierarchia és semlegesség fontosságát.

A bírói semlegesség elvesztésének kockázatai

Az OBT tevékenysége – legyen szó belső anyagok politikai szervezetekkel való egyezéséről, kiszivárogtatásáról vagy kormányzati rendeletek elleni alkotmánybírósági beadványokról – egyértelműen mutatja, hogy a tanács túllépi szakmai kereteit. Ez nem csupán a bíróságok hitelességét rombolja, de Magyarország alkotmányos rendjével is ellentétes. Az igazságszolgáltatás politikai megosztása hosszú távon alááshatja a jogállamiságot, amit éppen az OBT-nek kellene védenie.
Ahogy Varga Zs. András fogalmaz: “Az OBT többsége már meg sem kísérel pártatlannak látszani.” A megoldás a tanács belső reformja és a politikai befolyástól való teljes elhatárolódás lehetne, különben további konfliktusok várhatók az igazságszolgáltatás szereplői között. A közvéleménynek érdemes figyelemmel kísérnie ezeket a fejleményeket, hiszen a bíróságok függetlensége minden magyar állampolgár érdeke.