A gyermekvédelem és a külföldi befolyás II. rész

️Minimum 130 milliárd forintnak megfelelő külföldi forrás érkezett a hazai gyermekvédelemmel foglalkozó NGO-k számára az elmúlt tíz esztendőben

Előző anyagunkban, röviden azt foglaltunk össze, hogy a Magyarországon működő egyes külföldről finanszírozott civil szervezetnek (NGO) minősülő közösségek és médiumok hogyan aktivizálták magukat politikai értelemben a hazai gyermekvédelem területen. A következő rész, a külföldről érkező források témakörét kívánja elemzés tárgyává tenni. Elsőként azt kell látnunk, hogy a hazai gyermekvédelmi civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) pénzügyi forrásai általában több forrásból tevődnek össze, ami a civil szervezetek gazdálkodására jellemző. Nézzünk néhány példát.

️Európai uniós források

A Brüsszelből érkező források jelentős része pályázatok és támogatási programok formájában érkezik, ilyenek a CERV (Citizens, Equality, Rights and Values) az Európai Bizottság egyik civil programja, amely támogatja a civil társadalmat és az alapvető jogok érvényesítését, továbbá az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (pl. AMIF) – migráció, inklúzió és gyermekvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások. Mindezek mellett vannak más EU-programok (pl. Erasmus+, Horizon, Solidarity Corps) is, amelyek adhatnak lehetőséget közvetett finanszírozásra vagy projektalapú forrásokra gyermekvédelem területén tevékenykedő civil szervezetek számára.

️ Magánalapítványok, vállalati támogatások

Ebben az esetben nemzetközi civil alapítványok és adományozók is tudnak nyújtani granteket a gyermekvédelmi projektekre. Ilyen például az OAK Foundation, az egyik legnagyobb nemzetközi magánalapítvány, amely aktívan finanszíroz magyar gyermekvédelmi NGO-kat. Ki kell hangsúlyozni, hogy az OAK nem nyilvános pályázati rendszerben működik, hanem alapvetően meghívásos alapon, nemzetközi hálózatokon keresztül teríti a forrásokat. Hasonló, kisebb mértékben jelen levő alapítványok a Porticus Foundation és a King Baudouin Foundation. Utóbbitól egy magyar NGO akkor kap támogatást, ha nemzetközi konzorcium része, vagy határon átnyúló modellprojektben vesz részt.

️Példák hazai támogatott NGO-kra, gyermekvédelmi projektekben

Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

EU / nemzetközi források

• Európai Unió – CERV program

– gyermekjogi monitoring, online bántalmazás, intézményi visszaélések

• Erasmus+

– szakmai együttműködések, módszertanfejlesztés

• Council of Europe / EU-s együttműködések (projektpartnerként)

• OAK Foundation – többéves gyermekvédelmi és intézményi bántalmazással kapcsolatos támogatások

• Porticus Foundation – gyermekjog, családból kiemelt gyermekek

• Open Society Foundations – regionális konstrukciók

FICE Magyarország (Nevelő Otthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete)

EU / nemzetközi források

• Erasmus+ – ifjúsági, szakmai csereprogramok

• EU-s szakmai hálózatok (FICE International) – projektfinanszírozás

Nemzetközi szervezetektől érkező források

• UNICEF-kapcsolódó szakmai projektek (nem klasszikus grant, inkább együttműködés)

Gyermekjogi Civil Koalíció

EU / nemzetközi források

• CERV (EU) – gyermekjogi érdekképviselet, monitoring

• EU-s konzorciumi projektek (tagokon keresztül)

• OAK Foundation – koalícióépítés, watchdog funkció

• OSF (regionális programokon keresztül)

TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) A szövegben és az ábrán a TASZ gyermekvédelmi területen kifejtett tevékenysége kapcsán a szervezetet ebben a kategóriában is említjük, az NGO egyébként számos más, például “jogvédő” feladatokat is ellát!

EU / nemzetközi források

• CERV – gyermekjog, oktatás, diszkrimináció

• korábbi Rights, Equality and Citizenship Programme

• Open Society Foundations – jelentős és hosszú távú

• OAK Foundation – gyermekjogi / intézményi jogsértések

• Sigrid Rausing Trust

CSAGYI (Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület)

EU / nemzetközi források

• ESZA / ESZA+ – gyermekjóléti szolgáltatások

• Erasmus+ – szakmai fejlesztések

• UNICEF projektek (partnerségi alapon)