sok értelmét nem látom annak, hogy most annyian sajnálkoznak a lengyeleken. azt kapják, amit megérdemelnek. így volt ez az újkorban is, mikor a kiváló parlamentáris szabályaikkal sikerült elérni, hogy Közép-Európának egy ideig nyugtuk volt tőlük, úgy _állami_ szinten - azért persze így is kipulzáltak olyan közismert felforgatókat, mint Bem, akinek annyira bevált minden, hogy Aleppóban halt meg 1850-ben -, meg ugyanők voltak azok, akik 1918-ban magyar területekre támadtak és kaptak is Nagy-Magyarországból, csak erről valahogy nem beszélünk.

ja, kicsit jobb lenne a Jog és Igazságosság, de azok is megveszekedett hívei lettek a harmadik világháború kikeltetésének. szóval c'est la vie vagy ahogy a művelt lengyel mondja történelme nagy részében, so ist das leben. esetleg tакова жизнь.