️az egész Mándoki-ügy valójában bagatell, ámde a Fidesz totálisan kudarcos kultúrpolitikája az, ami nem bagatell

árulók mindig is voltak és mindig is lesznek. kulturálisan parvenü emberek különösen hajlamosak ilyesmire. mondom ezt teljes joggal, miközben fölösleges abba a hibába esni, hogy akkor most a Mándokit mindig is gagyinak tartottad. Mándoki zenéjének az ízlésemhez annyi köze van, mint Magyar Péternek a történelmi ismeretekhez, de ez kit érdekel? ettől még tagadhatatlan, hogy önjogán futott be európai módon értelmezhető nemzetközi karriert.

és AZTÁN omolt a NER karjaiba, de ez más kérdés. neki legalább kétségkívül volt karrierje. aztán, te jó ég, kiderült, hogy innen több reputáció nem lesz, akkor most nem ártana máshol próbálkozni. figyeljétek meg, ha csak a fele igaz annak, amit a CDU-CSU-s kapcsolatairól állít - fogalmam sincs, igazak-e -, akkor simán benne van, hogy átmenti magát. üzletember is, ugye.

ugorjunk.

készséggel elhiszem, hogy egy magasabb szinten valóban és őszintén elhitték, hogy ha és amennyiben X, Y és Z pódiumra kerül, fotózkodnak vele, megjelenik, megjelenteti előbbieket a felületein, az szavazatokban mérhető. ma már persze könnyű feltenni a kérdést, hogy mégis melyik ember gondolhatta azt, aki eltöltött a mindennapok valóságában félóránál többet, hogy X, Y vagy Z valóban képes lesz bárkit is politikai alapon megszólítani, de utólag minden könnyebb.

félrehajtott fejjel, egy szemmel hunyorítva, ködös időben nézve én is azzal biztattam magamat, hogy nálam nyilvánvalóan sokkal okosabb emberek ezt okkal találták ki, én pedig bízom bennük, szóval biztos van benne valami. nem feltétlen értem, de nem is hiszem azt, hogy nálam lenne a bölcsek köve.
biztos igazuk lesz megint, hiszen nekem nem egy, nem két alkalommal nem lett volna igazam.

brátim, sokat mondom mostanában, hogy a rengeteg $z️rság mellett bizony akadnak pozitívumok is. példának okáért az a tény, hogy Mándoki, aztán X, Y vagy éppen Z soha többet nem akar majd smúzolni és nekünk soha többet nem szükséges úgy tennünk, hibásan, kelletlenül, de bízva másokban, mintha mi is smúzolni akarnánk.
ez önmagában csodás. mert hála a jó égnek, ez a taktika megbukott és bizalomra apellálva sem szükséges megtartani. mit nem szükséges, kidobandó.

az újfent egy másik kérdés, mennyit sikerül mindebből tanulni. mert X, Y vagy Z - csakúgy, mint Mándoki - nem föltétlenül tehetségtelen és persze más dimenzióban, mint Mándoki, sikereket is képes fölmutatni. nem politikailag motivált, hanem úgynevezett művészeti sikereket. ne zárjuk ki ennek a lehetőségét. ettől függetlenül ez zsákutca. mint kiderült, az volt korábban és most már bizonyosan az. egészen egyszerűen azért, mert esetlegesen politikai mezőben is releváns művészeket az előző kormány nemhogy megszólítani nem tudott, de kölcsönösen irtóztak egymástól, valamint a kormány a hallgatóiktól is.

hogy ennek mi értelme volt, jó kérdés, annak idején több publiban értetlenkedtem ezen. ahogy azon is, hogy ezek a művészek magától értetődően miért álltak be az átellenes sarokba, gyakran még ok nélkül. annak idején ezen is több publiban értetlenkedtem.

egészen konkrétan ki a halált érdekel, Pogány Induló mit ordibál két szám között, ki a halált érdekel, mit csinál odahaza ByeAlex, ki a halált érdekel, mit mond Azahriah - mindezeket politikai síkon vizsgálva. totális benézése mindennek, ami a valóság, nem beszélve sok fiatal szükségtelen vegzálásáról is, etc., de ezt sem most fejtjük meg. próbálkoztam vele régebben, de mostanra ezt a részét aztán végképp elvitte a történelem sodra.

hanem.

új csókosok bizonnyal 2030-ig is lesznek. talán ugyanúgy hibásan, talán most okosan, de ez minden kultúraalkotó sajátja. mi most az alábbi tanulságokkal mehetünk tovább.

1. 16 év alatt - nevezzük így - hangzatos operettcélok talán beteljesültek, de semmi sem a mindig ígérgetett mélyfúrásokból. semmi, nulla és még egy ilyen lehetőség nem lesz. alkalmatlanság? tehetségtelenség? különalkuk? mindegy, elmúlt, végleg.

2. X, Y és Z, legyen éppen bárki is ezen betűkkel jelölve, többé nem lehet olyan polcon kezelve, mint a korábbi X, Y és Z egyének. ha mégis, az agónia maradandó.

3. nagy világmegfejtések helyett időnként lehetne azzal kezdeni, hogy a cipőfűzőnk ne lógjon.

zárásképpen.

most nagyon könnyű dumálni, persze. szinte mantrám, ahogy mindig hozzáteszem, igen, az én felelősségem ebben ugyanúgy megvan, egészen biztosan nem tolom el magamtól. ezért kell most minél érthetőbben kimondani a következőket:

nincs több Mándoki, nincs több X, nincs több Y, nincs több Z, nincs több szent tehén e téren sem, egyetlen polcom sem. nincs.
soha már.