Különleges 9/11-es tematikus nappal készül a Gyalogátkelő
Huszonöt évvel a World Trade Center elleni terrortámadás után egész napos műsorfolyammal idézi fel 2001. szeptember 11-ét a Gyalogátkelő YouTube-csatorna. „A nap, amely megváltoztatta a világot” című tematikus napon 9 szakértővel, 9 beszélgetésben, csaknem tizenegy órán keresztül járom körül a támadást, annak előzményeit és máig velünk élő következményeit.

A kedvcsináló anyag linkje az első kommentben. A vágatlan beszélgetések csatornatagoknak már elérhetőek, szeptember 11-től pedig nyilvánosan is

Hol voltunk, amikor az első repülőgép becsapódott a World Trade Centerbe? Miért nem sikerült megakadályozni a támadást, miközben utólag úgy tűnik, számos figyelmeztető jel már korábban ismert volt? Mi történt valójában az amerikai légtérben azon a délelőttön? Hogyan változtatta meg szeptember 11. a repülést, a titkosszolgálatok működését, a terrorellenes harcot és végül magát Amerikát?

Horváth József a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori főigazgató-helyettese most először beszél az aznapi rendkívüli kormányülésről
Nem kívülállóként figyelte, mi történik Amerikában: azon a napon a magyar elhárítás vezetőjeként vett részt a rendkívüli helyzet kezelésében. A Gyalogátkelő műsorában olyan történetet mond el, amelyről eddig még nem beszélt részletesen: a sebtében összehívott rendkívüli kormányülés történetét.

Mi történt Budapesten azokban az órákban, amikor még senki sem tudhatta, hogy a támadássorozat véget ért-e? Milyen információk érkeztek a magyar szolgálatokhoz? Mitől tartott a magyar államvezetés? Felmerült-e, hogy Magyarország vagy valamelyik magyarországi amerikai objektum is veszélyben lehet? Milyen döntéseket kellett néhány óra alatt meghozni?

Horváth József személyes visszaemlékezése a tematikus nap egyik olyan része, amely nem egyszerűen visszatekintés, hanem eddig nem ismert kulisszák mögötti történet a magyar állam szeptember 11-i működéséről.

Megvoltak a jelek – mégsem állították meg őket

A sorozat egy másik beszélgetésében Földi László titkosszolgálati szakértő azt vizsgálja, valóban a modern hírszerzés egyik legnagyobb kudarcának tekinthető-e szeptember 11.

A CIA és az FBI birtokában külön-külön több olyan információ is volt, amely később jelentősnek bizonyult. Ismertté váltak gyanús repülőiskolai esetek, az al-Káida tevékenységével kapcsolatos jelzések, és az amerikai hírszerzésben az a benyomás is kialakult, hogy valami nagy dolog készül.

A kérdés azonban huszonöt évvel később is ugyanaz: ha megvoltak a jelek, miért nem állt össze belőlük a kép?

A beszélgetés azt is bemutatja, milyen nehéz a titkosszolgálatokhoz naponta beérkező óriási információmennyiségből kiválasztani azt a néhány mozaikdarabot, amely valódi veszélyt jelez. Földi szerint önmagában egy adat még nem feltétlenül hírszerzési információ: azt ellenőrizni, értékelni és más forrásokkal összevetni is kell.

Amerika legnagyobb tévedése 9/11 után?

Magyarics Tamás Amerika-szakértővel már nem csupán 2001. szeptember 11-ről, hanem az azt követő huszonöt évről beszélget Velkovics Vilmos.

Milyen ország volt az Egyesült Államok 2001. szeptember 10-én?

A hidegháború győztese, a világ megkérdőjelezhetetlen vezető hatalma, amelynek területét hosszú évtizedek óta nem érte hasonló támadás. A Szovjetunió már eltűnt, Oroszország gyenge volt, Kína felemelkedése pedig még csak ezután gyorsult fel.

Szeptember 11. ezt a biztonságérzetet törte össze.

A beszélgetés egyik legérdekesebb kérdése ezért nem is az, hogy megváltozott-e Amerika, hanem az, hogyan reagált arra, hogy hirtelen sebezhetőnek bizonyult.

Afganisztán, Irak, a terror elleni háború, a Patriot Act, Guantánamo és az amerikai külpolitika következő két évtizede mind visszavezethető arra a napra. Magyarics Tamás szerint miközben Washington hatalmas energiát és erőforrást fordított a Közel-Keletre, közben a háttérben egy másik történelmi folyamat is felgyorsult: Kína felemelkedése.

„Ültünk és néztük, ahogy leomlik”

Különleges személyes emlékeket idéz fel Betlen János televíziós újságíró is.

A terrortámadás idején a Magyar Televízió egyik legismertebb hírműsorának készítésében vett részt. A Gyalogátkelő beszélgetésében felidézi, hogyan érkezett meg Budapestre az első hír arról, hogy repülőgép csapódott az egyik toronyba, hogyan vált percek alatt világossá, hogy nem baleset történt, és miként kellett egyik pillanatról a másikra átállítani egy egész televízió működését.

A történetnek magyar szála is van.

Velkovics Vilmos akkor a Magyar Televízió dél-dunántúli tudósítójaként dolgozott. Aznap azonnal Taszárra küldték, ahol amerikai katonák állomásoztak. A korábban megszokott katonai bázis néhány óra alatt megközelíthetetlen, fegyveresen őrzött objektummá változott.

A két újságíró huszonöt év után idézi fel ugyanannak a rendkívüli napnak két oldalát: az országos televízió stúdióját és a hirtelen készültségbe helyezett taszári amerikai bázist.

Lehallgatás, Guantánamo, háború

A támadás után az Egyesült Államok olyan jogi és nemzetbiztonsági eszközökhöz nyúlt, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna.

Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal a tematikus nap egyik adása azt járja körül, hogy hol húzódik a határ szabadság és biztonság között.

Tömeges adatgyűjtés, telefonos és elektronikus megfigyelés, banki tranzakciók ellenőrzése, biometrikus azonosítás, Guantánamo és a terroristagyanús személyek kihallgatásának vitatott módszerei kerülnek szóba.

A dilemma huszonöt év után sem vesztette el aktualitását: mennyit adhat fel egy szabad társadalom a szabadságából azért, hogy nagyobb biztonságban éljen?

Az al-Káidától az ISIS-ig

Szeptember 11. története ráadásul nem ért véget Oszama bin Laden halálával.

Sayfo Omar Közel-Kelet-szakértővel a Gyalogátkelő azt vizsgálja, mi maradt mára az al-Káidából, hogyan született meg az Iszlám Állam, és miként alakult át a dzsihadista terrorizmus az elmúlt negyedszázadban.

2001-ben még hierarchikusan működő terrorszervezet szervezett hosszú előkészítést igénylő, rendkívül összetett támadást. Azóta megjelentek a magányos elkövetők, az internetes radikalizáció, a közösségi média és a titkosított kommunikációs csatornák.

A kérdés így 2026-ban már másképpen hangzik: kisebb lett a terrorveszély, vagy csak sokkal nehezebb felismerni?

Miért nem ugyanúgy repülünk, mint 2001-ben?

Talán a szeptember 11-i támadások legkézzelfoghatóbb következményeivel a repülőtereken találkozunk.

Szüle Zsolt Boeing-kapitánnyal a sorozat azt mutatja be, hogyan változott meg a polgári repülés biztonsági rendszere. Megerősített pilótafülkeajtók, új gépeltérítési protokollok, szigorúbb reptéri ellenőrzés, folyadékkorlátozás, testszkennerek, tiltólisták és légi marsallok jelentek meg.

2001 előtt egy eltérített repülőgépnél az alapvető feltételezés az volt, hogy a gépeltérítő tárgyalni akar. Szeptember 11. után már azzal is számolni kellett, hogy maga a repülőgép lehet a fegyver.

Ez alapjaiban változtatta meg a pilóták, a légiirányítók és a biztonsági szolgálatok gondolkodását.

New York huszonöt évvel később

A Gyalogátkelő New Yorkból is jelentkezik.

A műsorban nemcsak azt idézik fel, mi történt 2001-ben, hanem azt is, hogyan él tovább szeptember 11. emlékezete egy olyan városban, ahol ma már felnőtt egy generáció, amelynek a terrortámadás nem személyes emlék, hanem történelem.

Ez talán a 25. évforduló egyik legfontosabb kérdése is.

Aki akkor felnőtt volt, szinte pontosan emlékszik, hol tartózkodott, amikor meglátta az égő tornyokat. Akik viszont ma húszas éveik elején járnak, már csak felvételekről ismerik azt a New Yorkot, amelynek látképéhez hozzátartozott a World Trade Center két tornya.

Tizenegy beszélgetés egyetlen nap alatt

A Gyalogátkelő tematikus napjában többek között Horváth József, Földi László, Magyarics Tamás, Betlen János, ifjabb Lomnici Zoltán, Sayfo Omar és Nógrádi György is megszólal, Szüle Zsolt Boeing-kapitány pedig a repülés oldaláról közelíti meg a történteket.

A csatorna célja nem egyszerűen a terrortámadás kronológiájának újbóli elmesélése.

A tizenegy beszélgetés együtt azt próbálja megmutatni, hogyan vezetett egyetlen szeptemberi délelőtt Afganisztánhoz és Irakhoz, Guantánamóhoz és a tömeges megfigyeléshez, a repülés teljes biztonsági rendszerének átalakulásához, az ISIS felemelkedéséhez – és végső soron ahhoz a világhoz, amelyben ma élünk.

A tematikus nap címe ezért:

„A nap, amely megváltoztatta a világot.”

A Gyalogátkelő szeptember 11-én reggeltől egymást követő premierekkel teszi közzé a beszélgetéseket YouTube-csatornáján. A tizenegy műsor külön-külön is követhető, de egyetlen, csaknem egész napos dokumentumsorozatként is végignézhető.