most azt tegyük félre, hogy a varázslatos, magyar autokrácia akkor mindig nyomasztó, súlyos, viselhetetlen és változtathatatlan, amikor saját bevallásuk szerint esélye sincs az ellenzéknek és valahogy mindig leváltható a leválthatatlan, ha legalább ők éreznek esélyt, olyan lehet ez, mintha velejéig kiforgatnánk Aquinói Szent Tamás azon érvelését, miszerint Isten mindenható, de nem teremt illogikus dolgokat, mint például vele egyenrangú entitást vagy önönmagát korlátozó tényezőt és azt hoznánk ki, hogy nem is mindenható, legalábbis szerdán és csütörtökön.
no mindegy.

ez egy csodás hely, ahol autokráciára virrad a nap, de demokráciaként nyugszik le. ha úgy van. bár általában nincs úgy. esetleg csak szerencsés időköziken.

és ugyanez az ellenzék most csodás örömmel fogadja azt is, hogy Zelenszkij nyíltan arról beszél, szerinte Orbán bukik és akkor jó lesz Ukrajnának. mi a magunk részéről magunknak akarunk jót. és sokatmondó, hogy a Tisza kollektíven valahogy mindig másokat helyez a magyarok elé.