Miről szól A tudományos kirekesztés módszertana?

A tudomány semleges, racionális és logikus, objektív, értéksemleges, elfogulatlan emberek művelik, feltárja az igazságot, és meg lehet bízni benne – talán így foglalhatnánk össze hétköznapi várakozásainkat és hiteinket a tudománnyal kapcsolatban.

Az ebben a könyvben olvasható történetek és kutatások mérséklik ezt a hitet, legalábbis ami a társadalomtudományt (és kisebb részben a bölcsészettudományt) illeti.

Az első fejezet a tudományos publikálás menetét, intézményrendszerét, a tudományos eredmények és a tudósi életművek mérésének módszerét és problémáit mutatja be, mivel ezek ismerete elengedhetetlenül szükséges a továbbiak megértéséhez.

A második fejezet, mely nem szükséges a továbbiak megértéséhez, mélyebbre megy, és a tudomány elméleti-módszertani problémáit összegzi.

A harmadik fejezet mutatja be azt a történetet, ami a kötet megírásának ötletét adta. Mark Regnerus texasi sztárszociológus belenyúlt a darázsfészekbe, és a melegpárok gyermekeinek mentális állapotát kezdte kutatni, arra jutva, hogy az rosszabb a különnemű biológiai szülők által nevelt gyermekekénél. Eredményei fokozott minőségbiztosítási procedúrán mentek át, mégis áltudósnak kiáltották ki.

A negyedik fejezet egy másik, ugyanezt a témát vizsgáló tudós, Paul Sullins vesszőfutását mutatja be, immár magyar kitérővel. Meggyanúsították, hogy úgynevezett „predátor-folyóiratban” tette közzé a melegpárok által nevelt gyermekekről szóló kutatásának eredményeit, ezt itthon is a fejére olvasták, miközben teljesen elismert folyóiratokban is megjelentek az eredményei.

Az ötödik fejezet a társadalomtudományos publikálási folyamatot tudatosan tesztelő, álkutatásokat gyártó tudósok történetét vázolja fel, akiket meghurcoltak akciójukért, ahelyett, hogy megköszönték volna, hogy felhívták a figyelmet pár gyenge pontra.

A hatodik fejezet a transzneműség területén mutat be négy történetet, melyekből kiderül, hogy a transzmozgalom a legerőszakosabb és legnyíltabb a tudomány manipulációjában.

A hetedik fejezet azt vázolja, hogyan szorítottak ki az egyetemekről tudósokat azért, mert tudományos munkájuk nem volt eléggé politikailag korrekt.

A nyolcadik fejezet Noah Carl brit tudós példáján keresztül ismerteti, miként számítanak már eleve tudományos rasszizmusnak az örökölt tulajdonságokra, főleg az IQ esetlegesen örökölt összetevőire és hasonlókra vonatkozó kutatások, s miként keretezik a progresszívak azt a helyzetet, amikor az ilyen eredmények átmennek a tudományos minőségbiztosítás szűrőjén, azaz par excellence tudományosnak kellene, hogy számítsanak.

A kilencedik fejezet a saját történetemet mutatja be: bizonyos általam elindított médiaviták után felkértek, hogy publikáljak a Magyar Pszichiátriai Társaság lapjában, a Psychiatria Hungaricában, de ezt egy belső kör a tudományos minőségbiztosítás módszerétől merőben különböző hatalomtechnikai machinációkkal megakadályozta.

A tizedik fejezetben feltárom, hogy egyes progresszív társadalomtudósok miként bélyegzik a konzervatívabb szemléletű kutatóintézeteket, agytrösztöket párhuzamos, a hagyományos tudományos intézményrendszert megkerülő, áltudományos illiberális műhelyekként, és hogy ez a felfogás miért hibás.

A tizenegyedik fejezetben rekonstruálom a politikai hisztériát Orbán Balázsnak, Orbán Viktor kormányfő politikai igazgatójának a doktori fokozatszerzése körül – ez épp a kézirat lezárása előtt történt.

A tizenkettedik fejezetben amerikai kutatásokra alapozva ismertetem azokat a trendeket, amelyekből egyértelmű, hogy a korábban tárgyaltak nem elszigetelt esetek, hanem egy trendbe illeszkednek, melynek folyamán progresszív, aktivista, egyre szélsőségesebb meggyőződésű tudósok veszik át az irányítást egyre több társadalomtudományban, ráadásul a kirekesztést csak ők művelik, a konzervatívok nem.

Végül a tizenharmadik fejezetben nyugtalanító következtetésekre jutok a modern tudományhittel, a szcientizmussal kapcsolatban, és egy mérsékeltebb, realistább tudományfelfogást javaslok helyette.
------------------------------------------------------------------------
Ha tetszett a bejegyzés, kedveld, oszd meg és kövesd be az oldalt!