Kicsoda valójában XIV. Leó pápa? Ferenc folytatása vagy sem?

Andrea Gagliarducci, Monday Vatican, 2025. október 27.

"XIV. Leó pápa október 23-án beszédet tartott a Népi Mozgalmak Világtalálkozójának résztvevői előtt, és ezzel egy központi kérdést (újra) éles fókuszba állított: Ki is valójában ő?

Ez egy olyan kérdés, amelyet szinte mindenki feltett magának, pápaságának kezdetétől fogva. Helyes azt mondanunk, hogy XIV. Leó eme alkalommal elhangzott megjegyzései nagyon is hasonlítottak vitatott elődjéhez.

A népi mozgalmakhoz intézett beszéd minden szempontból emlékeztetett Ferenc pápa beszédmódjára. A dél-amerikai pápa minden erőssége megvolt benne, a perifériákról a legjobban látható központ gondolatától kezdve a népi mozgalmak földért, lakásért és munkahelyekért folytatott küzdelmének egyházi támogatásán át a grassroots-mozgalmak alulról felfelé építkező megoldásainak dicsőítéséig, mert a megoldások nem lehetnek az elit kiváltságai.

Ez az elmúlt hónapban a második alkalom, hogy XIV. Leó úgy szólalt meg, mint Ferenc pápa. Az első alkalom a Dilexi Te című, szintén ferenci hangvételű és megközelítésű buzdítás közzététele volt. Azonban akkor XIV. Leó egyértelművé tette, hogy elődjétől örökölt egy projektet.

A népi mozgalmakhoz intézett beszéd esetében azonban a megjegyzések XIV. Leóéi voltak – vagy legalábbis szellemíróiéi –, akik egyre gyakrabban szórják tele beszédeit Ferenc pápától vett idézetekkel. Aki azonban a beszédet írta, azt a pápával jóváhagyatta és felolvastatta, ezért feltételezhető, hogy XIV. Leó egyetértett a tartalmával és hangvételével.

A helyzet az, hogy a népi mozgalmakhoz intézett beszéd egyszerre folytonosságban és ellentmondásban áll XIV. Leó eddigi pápaságával.

A népi mozgalmakhoz intézett beszédében XIV. Leó egy egyedülállóan dél-amerikai világot választott, amelyet egyesek „a Vatikánba hozott szociális fórumnak” neveztek.
XIV. Leó üzenetet küldött az őslakos népek hálózatainak és az őslakos teológia teológusainak tavaly október 14-én, és valóban hangsúlyozta az eredeti kultúrák fontosságát. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy „minden történelmi, társadalmi, pszichológiai vagy módszertani megkülönböztetésünk végső értelmét Jézus Krisztus megismertetésének legfőbb parancsában találja meg”.

A népi mozgalmakhoz intézett beszédből azonban hiányzik Krisztusra való utalás, ami azért érdekes, mert XIV. Leó saját írásaiban és íráson kívüli megjegyzéseiben következetesen hangsúlyozta Krisztus központi szerepét. Utal a Jézus által kívánt szeretet civilizációjára, de úgy tűnik, hogy ez a szeretet civilizáció inkább társadalmi, mint valóságos konstrukcióval rendelkezik.
Nyilvánvaló, hogy a népi mozgalmakhoz intézett beszéd lelkesítette azokat, akik mindenáron folytonosságot keresnek Ferenc pápa és XIV. Leó között. A beszédet a tökéletes folytonosság megcáfolhatatlan bizonyítékaként kezelték, és ragaszkodtak ahhoz, hogy azok, akik valódi különbséget észlelnek Ferenc pápa és XIV. Leó között, tévednek.

Mégis, a folytonossághiányok mind ott vannak a Ferenc pápasága alatt következetesen tagadott szimbólumokban, a vörös mozzatától kezdve, amelyet XIV. Leó viselt a Loggia delle Benedizionin való első megjelenésétől kezdve, egészen az állami szertartásig, amivel a Quirinale-ban – az Olasz Köztársaság elnökének rezidenciáján – tett látogatása során fogadták.

A Quirinale-ben XIV. Leó az Olaszország prímása címet is használta, míg a XIV. Leó: A világ polgára, a huszonegyedik század misszionáriusa című könyvében a szinodalitásnak egy új definícióját adta, ami azt mutatja, hogy Leó nem szándékozik átvenni Ferenc pápa által a szinodális kérdésekben bevezetett összes struktúrát és sémát.

Ki is valójában akkor XIV. Leó?

Ő a nyugati pápa, aki tisztában van a szimbólumokkal, és aki a hagyomány szerint éli az egyház tanítását? Vagy Ferenc utódja, akit valahogy befolyásoltak latin-amerikai missziós püspöki tapasztalatai, akiknek témáit és problémáit nagyon jól érti? XIV. Leó az a pápa, aki Krisztust helyezi a középpontba, vagy az a pápa, aki Krisztus említése nélkül megerősíti a népi mozgalmak támogatását?
Itt érdemes egy zárójelet, egy kitérőt tenni.

Ferenc pápasága kezdetén örökölte azt a hagyományt, hogy a püspökökkel való minden egyes találkozón, azok előzetes látogatása során, a pápa beszédet mond, amelyet általában az Államtitkárság készített elő. 2015-ben, a német püspökök előzetes látogatása során Ferenc pápa elmondta előre elkészített beszédét, amelyet a szokásoknak megfelelően a Szentszék Sajtóirodája tett közzé. A beszéd keményen ostorozta a német egyházat, többek között hangsúlyozva a hívek elvesztését.

Ferenc pápa nem akarta frontálisan támadni a német egyházat. Maga a 2021-2024-es szinódusi folyamat fontos értelemben Ferenc pápa válasza volt Isten népének németországi zsinati útjára. Ferenc valószínűleg úgy gondolta, hogy az egyház állandó szinódusi állapotba helyezése elnyeli a német progresszív kirohanásokat.

Tévedett.

Ennek a helyzetnek az eredménye azonban az lett, hogy Ferenc úgy döntött, leállítja a beszédek készítését. Csak zárt ajtók mögötti megbeszéléseket tartott a püspökökkel, mindenkihez beszélt, így elkerülve azokat a szövegeket, amelyek a hűséges követői körén kívül fogalmazódtak meg, és elárulhatták volna saját gondolkodásmódját.

XIV. Leó továbbra is az általa örökölt struktúrával dolgozik, ugyanazokkal a szellemírókkal, mint Ferenc pápa, egy olyan világgal, amely ma egy lépést sem akar hátralépni, mert minden hátralépés a már elvégzett munka csonkolását, ha nem is elárulását jelentené.

Leónak még nincs saját írói csapata. Egyáltalán: még nincs csapata. Könnyű a pápának, aki ennyi problémával szembesül, egyszerűen egy írott szövegre hagyatkozni, akár előzetesen ellenőrizve, akár anélkül.

A kezdeti kérdés továbbra is fennáll: ki is valójában XIV. Leó? A kormányzati döntések még nem határozták meg őt – csak egyetlen dikasztérium élére nevezett ki vezetőt, Filippo Iannone püspököt, aki a Püspöki Dikasztérium élén követi őt –, miközben a médiával való mézeshetek veszélybe kerülnek minden alkalommal, amikor a pápa rögtönzött beszédeket tart.

XIV. Leó egy új generációs pápa, de néha úgy gondolkodik, mint az idősebb generáció. Mit fog tenni XIV. Leó, hogy saját csapata legyen, beleértve azokat is, akik a beszédeit írják?

Ez itt a kérdés."