Görögország gazdaságában a turizmus évtizedek óta kulcsszerepet tölt be. Az ágazat hozzájárulása a GDP-hez évről évre nő, és 2028-ra elérheti a 21,3%-ot, miközben több mint 400 ezer ember dolgozik benne. Éppen ezért minden, a turizmust sújtó válság az egész görög gazdaságra komoly hatással van.

Az elmúlt évtized egyik legnagyobb csapása a 2015-ös migrációs válság volt, amely nemcsak humanitárius, hanem gazdasági és társadalmi problémákat is okozott. A migránsok tömeges érkezése elriasztotta a turistákat, különösen a szigetekről, ahol a helyiek mindennapjait is nehezítette a válság.

2016-ra drasztikusan visszaesett a külföldi turisták száma:
Kosz szigetén 20%-kal kevesebben érkeztek,
Leszboszon 31%-os,
Híoszon 17%-os,
Szamoszon pedig 13%-os volt a visszaesés.

A turizmusból származó bevételek is jelentősen csökkentek: 2016-ban 16,8 millió USD, ami 14%-kal kevesebb, mint 2014-ben.

A migráció hatásai azonban nemcsak gazdasági szinten voltak érezhetők: több szigeten károk érték a helyi épített örökséget, és fokozódott a társadalmi feszültség is.

A görög példa rávilágít arra, hogy a migrációs válság nemcsak biztonsági, hanem gazdasági fenyegetést is jelenthet.

Szerinted hogyan teheti ellenállóbbá egy ország a turizmusát a válságokkal szemben?

Nézd meg a cikket a kommenteknél!

#Oeconomus #Görögország #Turizmus #Migráció #Gazdaság #Válságkezelés #Idegenforgalom #Európa