Szent Piroska, Szent László leányának mozaikja a konstantinápolyi (isztambuli) Hagia Sofiában

A méltóságos Hagia Sofia, törökösen Ayasofya, a Szent Bölcsesség temploma, a konstantinápolyi pátriárka székhelye a város 1453-as elfoglalásáig. Utána 1934-ig mecset, majd múzeum, 2020 óta újra mecset. A 6. században épült, vannak benne ókori oszlopok is, sok bizánci ábrázolás és ornamentika a mai napig megvan benne.

Nekünk, magyaroknak a legfontosabb itt az első kèpen jobboldalt látható Szent Piroska (korabeliesen Prisca, Bizáncban pedig Eiréné, 1088-1034) mozaikja, II. Komnénosz János császár felesége, aki Szent László (1046–1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (?–1090) elsőszülött leánya volt.

A mozaik témája: II. János császár és Eiréné császárné (Piroska) tisztelegnek a Kis Jézust tartó Madonna előtt.

A templomot Iustinianus császár (527-565) építtette (látható az egyik mozaikon úgyszintén) 532-537 közt. Alkotók: a matematikus tralleszi Anthemiosz és az építész milétoszi Iszidórosz. Talán a kereszténység legnagyobb temploma volt a sevillai katedrális felépüléséig, ami ugyan 1401-ben kezdődött, de 1506-ban, fél évszázaddal a Hagia Sofia elmecsetesítése után fejeződött be. Ekkor még a régi Szent Péter Bazilika állt Rómában, ami fennséges volt, de nem volt akkora, mint a ma is álló.

Konstantinápoly utolsó ostromakor, amikor 9000 védő küzdött 70 ezer török ellen a theodosiusi falakon, Bizánc tkp. már csak egy városallam. Az 53 napnyi ostrom utolsó napjának, május 29-nek hajnalán a 49 éves XI. Palaiologosz Konstantin császár hajnalban részt vesz az ortodox szertartáson, megpróbálják meggyőzni, hogy meneküljön el, de ő nem teszi, kimegy a falakra, s eltűnik a történelem eme nagy viharában. Máig nem tudni, mi lett vele pontosan. Ezután még szintén hajnalban részben az új ágyútechnológiának s hatalmas ágyúinak köszönhetően, de kínkeserves ostrom után a 21 éves II. Mehmet serege betör a császárvárosba és elfoglalja azt. Június elsején már tkp. mecsetnek használják a Hagia Sofiát.

A pátriárka székhelye átkerül a Szent Apostolok templomba, aminek helyén ma mecset áll (lebontották), utána máshová, majd a 17. század elején a Szent György templomba, s azóta is ott van.

A Wikipédia szerint: "Az utolsó jelentős alkotása a késő ókori építészetnek és egyben az első képviselője annak a specifikusan bizánci architektúrának, melynek szellemében az épület domináns eleme a kupola. Ezt a fő stílusjegyet fejlesztette tovább az oszmán építészet Mimar Szinán építészzseni vezetésével a 16. században."

Azaz a művészettörténet iróniája, hogy az ortodox bazilikának épült Hagia Sofia azért hasonlít annyira a mecsetekre, leszámítva a mellé épített minareteket, mert az elfoglalt keresztény templo ot másolták ettől kezdve a mecsetépítészetben. Korábban a mecsetek sokkupolás, sokoszlopos épületek voltak, ettől kezdve a Hagia Sofia mintájára félkupolák tartotta kupola a minta, egységes belső térrel. A la Hagia Sofia.

Számomra a Hagia Sofia így is egy ősi, szédítő hagyományú, fennséges, lenyűgöző és méltóságos keresztény templom marad. Nem lehet vele betelni.