XIV. Leó pápa egyháztanítóvá nyilvánította John Henry Newman bíborost, ami nagyszerű hír!

Newman (1801-1890) anglikán pap volt, az Oxford mozgalom fontos személyisege. Ez anglikán papok mozgalma volt az oxfordi egyetemen az anglikán egyház megújítására a katolikus tanítás és gyakorlat felélesztésével.

Newman, mikor megpróbálta igazolni az anglikán egyházat patrisztikai tanulmányaival, a dogmafejlődés vizsgálatával, arra jutott, hogy igazából a katolikus egyház az igazi. Ezután wgy hosszú folyamat végén konvertált és katolikus bíboros lett, XIII. Leó pápa tette bíborossá 1879-ben. Szívügye volt az oktatás, a konzevatív politikai gondolkodás számára is fontos személyiség. A dogmafejlődésről szóló munkája (Development of Christian Doctrine) a hagyományelvűség egyik alapmunkája.

Newman kedvenc szerzője volt Chestertonnak és Alasdair MacIntyre-nek is.

Az egyháztanító vagy egyházdoktor (latinul: doctores Ecclesiae) egy megtisztelő cím, elsősorban a katolikus egyházban.

A 8. századtól a latin egyház 4 nagy egyháztanítója Szent Ambrus, Hippói Szent Ágoston, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely lett. Őket hivatalosan 1298-ban nyilvánították egyháztanítónak. Az egyházatyák közül a bizánci liturgikus könyvekben nagy egyháztanító Nagy Szent Vazul, Nazianzi Szent Gergely és Aranyszájú Szent János volt, akikhez Szent V. Piusz pápa 1568-ban még hozzátette Nagy Szent Atanázt. Ők a keleti egyház nagy egyháztanítói. Mellettük még egyháztanítóvá avatta Aquinói Szent Tamást. Az idők során az egyháztanítók száma 37-re emelkedett, Newmannal már 38-an vannak.