Válasz az AI és transzhumanizmus kapcsán Nagy Gergely nem túl erős kritikájára, amiben nem velem vitatkozik, hanem Edward Feserrel

Nagy Gergely, a kiugrott református lelkész azzal próbálja ekézni a mesterséges intelligenciáról és transzhumanizmusról szóló cikkemet, hogy az „tele van logikai hibákkal, filozófiai szűklátókörűséggel és tárgyi tévedésekkel.” Például a központi állításomat, ami szerinte az, hogy nincs értelme előállni az ötlettel, hogy az elme valamiféle számítógép, szerinte nem támasztom alá, ez „nem cáfolat, hanem kijelentés”.

Csakhogy ez nem igaz. A cikk elején összefoglalom a főbb állításokat, hogy az olvasó tudja, miről fog szólni a cikk. Utána jön a hosszú érvelés Edward Feser legújabb munkájára alapozva. Nem térek ki minden kis apróságra, Feser fő érveit foglalom össze, elég komoly érveket. Az érvek között egy-egy érvelés végén ott vannak az állítások, majd a cikk végén újra. Ha a cikk elején nem jelezném, milyen állításokat támasztok majd alá, akkor is ugyanez lenne a helyzet. Szóval Nagy Gergely ezen állítása megbukott.

Aztán Nagy Gergely kifogásolja, hogy egy arisztoteliánus-tomista filozófus érvelését foglalom össze. Csakhogy Feser, mint írom a cikkben, leszögezi, hogy érvelése nem függ filozófiai iskolától, ugyanez az érvelés materialista alapon is igaz. És kitérek - mert ő is kitér – egy másik jelentős kortás filozófus, John Searle érvelésére is, aki nem arisztoteliánus-tomista. Szóval az érvelés nem függ az arisztoteliánus-tomista felfogástól. De egyébként meg ne rójuk már fel egy filozófusnak, hogy önazonos és koherens módon egy filozófiai iskolához tartozik!

Nagy Gergely körkörös érveléssel gyanúsít meg, és szerinte az intelligenciát eleve úgy definiáltam, hogy az ne passzoljon az AI-ra. Csakhogy Feser – akinek idézem is eme meglátását – direkt kitér arra, hogy ez nem definíciós és nyelvészeti kérdés, ugyanis ha komolyan megvizsgáljuk, melyik hogy működik, az derül ki, hogy teljesen máshogy működik az emberi elme és a számítógép (egyenlő AI), azaz nem érdemes rá ugyanazt a fogalmat használni.

Emellett Nagy szerint a dolog attól függ, hogy mit nevezünk elmének.

Nagy Gergely azt akarja mutatni, hogy mennyire ért a filozófiához, ám nem ért hozzá. A cikkben számtalanszor jeleztem, hogy eme filozófiai nyelven az intelligencia nem IQ-t jelent, hanem elmét. Az elme meghatározása meg régóta rendelkezésre áll filozófiai szempontból, tehát az intelligencia emberi elmét jelent, a kettő ugyanaz, és nem az AI-val szemben határozták meg, hanem az elme filozófiai definíciója (melyet a cikk elején megadok) eleve adott, jelen probléma előtti. Ja, és az agytudomány új eredményei sem változtatnak rajta, azok belepasszolnak eme definícióba.

Ezek után Nagy az AI öntanulására tér ki, mondván, az állításom, hogy az AI csak algoritmusokat futtat, 15 éve igaz volt, de ma már nem az. Ez nem igaz, az „öntanulás” is algoritmus.

A transzumanizmusnál azzal gyanúsít meg, hogy „kizárólag a legextrémebb” álláspontokra térek ki. Nos, mivel Edward Feser gondolatmenetetét foglaltam össze, és így is nagyon hosszú lett a cikk, arra tértem ki, amire Feser kitér. Amire Feser kitér, az pedig a transznumanizmus paradigmatikus példája (pars pro toto alapon). Szóval egy főbb, jellemző példára és a transzhumanizmus alapvető mondásaira tér ki Feser. Ez teljesen bevett eljárás, minden transzhumanista szerzővel külön vitatkozni több könyvet igényelne, nem egy alfejezetet (amit Feser szán a kérdésnek).

Nagy Gergely végül elköveti a legalapvetőbb hibát: azt kifogásolja, hogy cikkem „filozófiai és ideológiai alapú véleménycikk”, nem pedig empirikus alapokon nyugszik.

Egy teológus végzettségű, volt református lelkésznek ennél lehetne több esze, és elolvashatta volna a cikk végét is. Igen, a cikk filozófiai, hiszen egy filozófus megfontolásait foglalja össze. Ilyen szempontból még csak nem is az én cikkem, hanem – indirekt módon – Feseré. De ideológiai alapú-e? Most én kérdezem, vajon mit tart Nagy Gergely ideológiának? Ha Michael Freeden kortárs ideológia-kutató definícióját veszem, akkor az ideológia nagyjából koherens világnézet, és mindenkinek van, nem tud nem lenni. Nagy Gergelynek is van, és ő is eme ideológia szemüvegén át nézi a világot, mivel nem tudjuk nem értelmezni a világot. Ha pedig köznapi értelemben véve írja Nagy Gergely, hogy ideológiai alapú a cikk, akkor ez értelmetlen megjegyzés: miért lenne ideológiai alapú vitatkozni az AI-hurráoptimizmussal és a transzhumanizmussal? Azt védeni nem ideológiai? Egyébként Nagy azzal vádol, hogy nem vagyok koherens, akkor pedig ideológiai sem lehetek – bár szerintem koherens vagyok, mivel Feser koherens.

S hogy nem empirikus, amit írtam? Feser a Tuning-gépekkel kezd, kitér Gödelre, a transzhumanizmus kortárs állításaira és a neurobiológia állításaira is, és számos más rengeteg érve van. Filozófus, tehát módszertana filozófiai, nem pedig „empirikus”.

Gondolom empirikus alatt Nagy Gergely természettudományosat ért. De hát Feser alapvető állítása, hogy ezekben a kérdésekben a filozófia is illetékes a maga eszközrendszerével, nem csak a természettudomány. Hiszen az, hogy mi az elme, alapvetően filozófiai kérdés is, egyáltalán nem csak empirikus-természettudományos. Nem hiába van egy olyan, teljesen mainstream filozófiai irányzat, hogy elmefilozófia. Fesernek is van egy ilyen könyve. Egyébként meg cikkem végén jelzem, hogy Feser és mások szerint is az arisztoteliánus felfogás adja a modern természettudomány legjobb filozófiai megalapozását. Jonathan Barnes angol Arisztotelész-szakértő szerint például a tudományos módszer modern fogalma áthatóan arisztotelészi.

Lehet, hogy egy nagyon más filozófiai iskola más következtetésekre jutna AI és transzhumanizmus ügyében. De azért ott vannak ezek a jelenségek maguk, amiket a maguk valójában kell vizsgálni, s Feser ezt teszi, kifejezetten hangsúlyozva, hogy nem csak a saját filozófiai iskolája jut ilyen következtetésekre. Ami az én cikkemből kimaradt, az meg ott van Fesernél.

Nagy Gergely nagy dérrel-dúrral beleszáll Feserbe (valójában nem belém), aki egy durván koherens, minden kritikára kitérő, feketeöves filozófus. És Nagy azt hiszi, győztesen fog kikerülni a csatából. Hát, nem.

(És nem nagyon értem, hogy a politikailag igen gyorsan balra csúszott Nagy Gergelynek miért pont ez a cikk volt annyira fontos, hogy beleszálljon, de gondolom az az elképzelése, hogy így le tud járatni, mint aki nem tud érvelni és járatlan a területen.)

Jobb lenne, ha Nagy Gergely előbb elolvasná Feser munkáit, és utána vitatkozna vele.

Ajánlott irodalom Edward Fesertől:
Philosophy of Mind (A Beginner's Guide), 2007
Aristotle's Revenge: The Metaphysical Foundations of Physical and Biological Science, 2019
Immortal Souls: A Treatise on Human Nature, 2024

(Utólagos megjegyzés: külön öröm, hogy NG posztját lájkolta Hodász András. :DDD Úgy látszik, a politikai ellentétek egyeseknél odáig fajulnak, hogy teljesen apolitikus témákban is kötelező az egyet nem értés.)

(Képek: Nagy Gergely posztja; Edward Feser, a Pasadena City College filozófia professzora)