„Először az egyik tizedes szólt: haza akarok menni! Aztán a többi is ugyanígy nyilatkozott. Lenyűgözött, hogy ebben a nyomorult helyzetben csak egyetlen vágy élt az emberekben: az otthon, a hazajutás vágya. Én még mindig hallgattam. Aztán együtt mondták: zászlós úr, vezessen haza minket! Azt mondják az emberek, hogy nincsenek csodák. Én sem hittem a csodákban. De az az erő, az az elszántság, az a küzdőképesség, ami ezekben az emberekben feltámadt arra a gondolatra, hogy most elindulunk és megyünk egyenesen haza, az már nem a valóság volt. Ez maga volt a csoda.”

A Don-kanyarban vívott véres, súlyos veszteségekkel végződő csatából szinte csak a csoda segítségével lehetett hazatérni. Dr. Rácz Miklós ügyvéd, tornászbajnok- és edző visszaemlékezéseiben így idézte fel a sorsdöntő két napot:
„Elérkezett január 12-ének reggele is, ugyanúgy, mint máskor. A hőmérő higanyszála -34 fokot mutatott. Ilyen hideg még nem volt. Nyolc óra már jócskán elmúlott, kilenc is lehetett már, amikor keletről Uriv irányából hatalmas dördülés rázta meg a levegőt, majd folyamatosan érkezett a lövedékek robbanásának rettenetes csattanása, de úgy, hogy mind a dördülés, mind a csattanás egy folyamatos hangorkánná olvadt össze. A mennydörgés, a pergőtűz közel egy órán keresztül tartott. Szinte forrt a levegő a -34 fokos hidegben. Amit elképzelhetetlennek tartottam, bekövetkezett: nem pusztult el a teljes gyalogságunk az első vonalban, a pergőtűz után maradtak ott túlélők, akik felfogták a harckocsik és a vérfagyasztó hurrá-t üvöltő támadók rohamát. De mit kellett átélni azoknak az embereknek, akik nem csak hallották a pergőtüzet 5-10 km távolságban, mint mi, hanem a tűz rajtuk feküdt. És ezek után még volt lelkierejük visszaverni a támadást. Mert visszaverték. Másnap reggel újból csatazajt hallottunk Uriv felől. De ez már inkább csak néhány perces ágyú és aknatűzzel kezdődött s utána már csak foszlányokban ért el hozzánk a lövés hangja. Január 13-a volt. A hőmérő ismét -30? alatti hőmérsékletet mutatott. De 13-án - a mai nap tehát - a támadók az arcvonalunkon áttörtek és közelednek”

Fotó: Fortepan

Az ELI-ALPS világszinten is kiemelkedően nagyteljesítményű high-tech lézeres kutatási infrastruktúra!

Brüsszel, a Fidesz európai parlamenti képviselőinek tisztújító ülése
Képviselőcsoportunk tegnap az európai parlamenti ciklus következő két és fél esztendejére Gál Kingát a delegációnk elnöki…

Ma a Don-kanyar hőseire emlékezünk.

1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, aminek következtében mintegy 130 ezer magyar katona esett…

LEVELEK A DON-KANYARBÓL:

„Drága Anyukám! Itt küldök egy kis csomagot a gyerekeknek, két doboz sajtot egy szabadságos katonától. Jánoshidai fiú, a neve Csapkó Mátyás honvéd. Tőle küldjél egy kis…

🙏 Emlékezzünk a Don-kanyar hőseire!

1943. január 12-én indított támadást a szovjet haderő a 200 ezer fős magyar hadsereg ellen. A doni áttörés napja a honvédség fekete napjaként íródott be a magyar…

Január 12. a doni katasztrófa emléknapja.
Hajtsunk fejet az áldozatok előtt!

1943-ban ezen a napon törte át a magyar vonalat a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarnál.

Hadtörténelmünk legnagyobb…

Ha a Gyurcsány vezette baloldal kerülne hatalomra, ismét bevezetnék a vizitdíjat.
Márki-Zay Péter a betegekkel közvetlenül fizettetné meg az egészségügyi ellátás díját, ahogy 2010 előtt főnöke,…

Emlékezzünk azokra a bátor magyar katonákra, akik 1943. január 12-én az életüket adták a hazájukért a Don-kanyarnál, a földi pokolban.

Áldozatukat sosem feledjük!

Országos politika

Közélet

Mémek

Helyi erők

Budapest
Bács-Kiskun vármegye
Baranya vármegye
Békés vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Csongrád-Csanád vármegye
Fejér vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye
Hajdú-Bihar vármegye
Heves vármegye
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Komárom-Esztergom vármegye
Nógrád vármegye
Pest vármegye
Somogy vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Tolna vármegye
Vas vármegye
Veszprém vármegye
Zala vármegye

Média