Kedves barátaim!

Kényes ügy, de pár mondatot megér. Egy friss, mai levélváltás miatt írok erről.

Szívesen megyek bárhova előadást tartani, ahogyan eddig is, ha értelmét és célját látom. A Kárpát-medencében olyan sok helyen jártam már, hogy képtelenség felidézni minden meghívást. Amennyire visszaemlékszem, határon túli meghívásért soha nem fogadtam el pénzt, ha igen, akkor pedig csak akkor, ha a szervező komoly anyagi támogatást kapott a rendezvényért. Nálam ez elvi kérdés: felvidéki, erdélyi, délvidéki, kárpátaljai magyaroktól egész egyszerűen nem fogadhatok el pénzt. Valójában én kapok tőlük, még hozzá nagyon-nagyon sokat. Erről ennyit.

Magyarországon azonban más a helyzet. Nemcsak nekem, hanem mindenkinek, akit meghívnak egy-egy rendezvényre. Sajnos, az utazás, szállás, étkezés költségeit nem tudod megspórolni azzal, hogy úgy teszel, mintha nem létezne. Sem egy közönséges újságíró, sem egy művész, sem egy muzsikus nem azért igyekszik bemutatni, amit tud, mert felveti a pénz, és Róbert bácsinak képzeli magát. A legtöbb előadónak szüksége van a pénzre, ebből élünk, ez is fontos kiegészítés. Nekem ugyan nem elsődleges, de - és most jön a lényeg - ha valaki magától értetődőnek tartja, hogy majd én fizetek mindent, hogy elmehessek oda, ahova meghívtak, téved. Nem megyek el. Csakis akkor, ha könyvtár, iskola, kisközösség hív, olyanok, akiknek nincs annyi pénzük, hogy megengedhessék maguknak a meghívást. Akkor ott sem fogadok el honoráriumot.

De a politikusoktól, önkormányzatoktól, cégektől, fesztiváloktól eddig és ezután is térítést kérek. Elvi okból: éppen azért, amiért a határon túlról és a közpénzhez nem jutóktól nem fogadhatok el semmit. Ahol van, ott fizetned illik, ahol nincs, ott én sem kérek. Ha nincs megegyezés, akkor pedig nem megyek. Nincs semmi gond, mert van elég más dolgom.

Éppen ezért ne sértődj meg, ha nemet mondok, miután kiderült, hogy szerinted nekem ingyen vagy saját pénzből is kötelességem volna elmenni a világ végére, mert hogy ez a normális. És nagyon kérlek, ha tényleg látni, hallani akarsz, mert fontos vagyok neked és a közösségednek, nyugodtan hívj meg, ahogyan eddig, ezután is találunk megoldást.

Elnézést, hogy ezzel fárasztottalak benneteket. De fontos volt számomra - más újságírók, előadók, barátok miatt is. Valamint egy méltánytalan, igazságtalan és sértő mai megkeresés miatt.

Remélem, hamarosan minél több helyen találkozunk!

Üdvözlettel és köszönettel: Szentesi Zöldi László